Nem elsősorban a hivatalba lépő amerikai elnökön múlik, hogy az Egyesült Államok milyen gazdaságpolitikát folytat – legalábbis ez a véleménye Edmund Beardnek, a University of Massachussets politológia-professzorának, az egyetem mellett működő politikai intézet vezetőjének. A Fehér Ház gazdaságpolitikai hatalmát a kongresszus nagymértékben korlátozza. “Az elnöki hatalom a gazdaságpolitika formálását illetően nem jelentős” – mondta a választást megelőzően Budapesten járt politológus a Figyelőnek.
Edmund Beard úgy véli, az elmúlt két ciklus páratlan sikere sem igazán a Clinton-kormányzat erőfeszítéseinek a gyümölcse, sokkal inkább a világgazdaság ciklikus fejlődésének eredménye. Clinton igazi érdeme – folytatta a politológus -, hogy centrista politikát folytatott. Ellentétben több demokrata-párti elnökelődjével, nem emelt adókat, hagyta kibontakozni az Új Gazdaságot – aminek következtében kialakult egy minden eddiginél rugalmasabb vállalati struktúra -, jóváhagyólag támogatta továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, és azon belül is Alan Greenspan monetáris politikáját. “Az elmúlt évtized konjunktúrája jórészt szerencsés véletlenek sorozatának köszönhető” – summázta véleményét a kutató.
A hivatalba lépő elnöknek már korántsem lesz ilyen “jó dolga”. Az amerikai gazdaság lejtmenet előtt áll – véli a politológus -, s ezért felértékelődnek majd a külső hatások. Ezek közül főleg az olajár emelhető ki, de annak leszorításához is inkább jó diplomáciai érzékre, mintsem hatékony gazdaságpolitikára van szükség.
