Közel 15 százalékkal, a két héttel ezelőtti 5400 forintról 4700 forint alá esett a Mol árfolyama. Az elmúlt héten egy napon sem haladta meg a kurzus a 4800 forintot, pedig az október 26-i kormánydöntés előtt sokan már a 6000 forintos szint elérését sem tartották távolinak. Az olajrészvény árfolyama az olajtársaság és a Gazdasági Minisztérium közötti 43 százalékos szelektív gázáremelésről szóló megállapodás október 17-i bejelentését követően lódult meg.
A bejelentett megállapodást többféleképpen is lehetett értelmezni. Amennyiben az áremelés a lakossági fogyasztókon, közintézményeken és a távfűtési szolgáltatókon kívül mindenkit érintett volna, akár 30 milliárd forinttal is csökkenhetett volna a Mol 2000-re kalkulált 100 milliárdos gázüzletági vesztesége. A kormányfő döntése értelmében azonban az áremelés csak az 500 legnagyobb fogyasztót érinti, így mindössze a gázfogyasztás 30 százalékának megfelelő mennyiséget adhatja tovább az olajtársaság megemelt árakon, ami csupán 9-10 milliárd forinttal mérsékelheti a negatív eredményt. A tőzsde azonnali és jelentős áreséssel reagált a hírre.
A brókercégeknek a Mol idei adózott eredményével kapcsolatos előrejelzései rendkívül nagy szórást mutatnak. A július-szeptemberi időszakra mínusz 12 és plusz 8 milliárd forint közötti eredményt várnak az elemzők. Emlékeztetőül: a tavalyi harmadik negyedévre a társaság 24,1 milliárd forint pozitív eredményt mutatott ki.
A gázüzletágon elszenvedett veszteség tartósítása két szempontból is veszélyezteti a magyar olajtársaság jövőjét. Egyrészt felvásárlási célponttá válik a cég – amit jelez az OMV részesedésszerzése is -, másrészt jelentősen megnehezíti a társaság terjeszkedését. –
