DUNAFERR. A Dunaferr-csoport elmúlt évi bevételei elmaradtak a várakozásoktól és ebben nagy szerepet játszott a délszláv háború. Az összesen 635 millió forintra rúgó fő veszteségforrások között a cégnél a vízi út vasúttal való kényszerű kiváltását, a kikötő forgalmának lényeges csökkenését, valamint a Szerbiába irányuló kokszszállítások elmaradását említik. A dunaújvárosi társaság két jelentős jugoszláv céggel áll kapcsolatban. A Belgrád melletti Sartid a Dunaferrhez hasonló méretű vasmű, amelytől korábban alapanyagot vásároltak, s amelynek kokszot értékesítettek, illetve bérmunkát végeztettek náluk. A másik – jóllehet egyelőre alvó kapcsolat – ennél is szorosabb volt. A Dunaferr éppen a válság kirobbanása előtt néhány hónappal 50-50 százalékos vegyes vállalatot hozott létre egy építőipari és gépipari tevékenységet folytató holdinggal, a Gosával. A Dunaferr egyelőre kivár, de amint egyértelműen normalizálódik a helyzet, azonnal felveszi a munkakapcsolatot a két céggel, s igyekszik visszaszerezni al-dunai pozícióit.
MALÉV. A magyar légitársaság már fontolóra vette a Budapest-Belgrád járat újraindítását. A jugoszláv főváros igen kívánatos úti cél, ahonnan a Malév elsősorban tranzitutasokra számít. Mivel a két ország közötti légügyi egyezmény változatlanul érvényben van, a polgári repülés újraindításának nincs akadálya. A téli menetrend már elkészült, ennek ellenére a JAT jugoszláv légitársasággal közösen biztosan megtalálható a megoldás, miként illeszthető a többi közé a két főváros közötti járat. Gondot okozhat viszont a Malév szűkös gépkapacitása.
ZALAHÚS. A magyar élelmiszeripar hosszú távon számíthat a jugoszláviai piacra – állítják a Zalahúsnál. A bácskai térség mezőgazdasága ugyan viszonylag fejlett, de teljesítménye elmarad a szükségestől. Amint kereslet mutatkozik, a húsiparosok máris megjelenhetnek a piacon. A Zalahús amúgy a Jugoszláviát körülvevő összes országba szállít: Romániától Horvátországon át egészen Szlovéniáig. A korábbi jugoszláviai partnerek még a bojkott idején biztatták a cég vezetőit, hogy amennyiben ismét lehetővé válik majd, újra megjelennek megrendelőként; konkrét vételi ajánlattal azonban most még nem jelentkeztek. A magyar exportot már azzal is segíti azonban a déli szomszédainknál beindult demokratizálódás, hogy gyorsabb és olcsóbb lesz a máshová irányuló kivitel jugoszláviai tranzitja.
HAJDÚTEJ. A Nutricia-csoporthoz tartozó cég évente 200-300 millió forint értékben szállít vegyes tejterméket – tejet, joghurtot, gyümölcsjoghurtot, tejszínt – Montenegróba. Arról nem szól a fáma, hogy ebből mennyi jut Szerbiába. A Hajdútej szerint csak a jugoszláviai vásárlóerőn múlik, mikor lendülhet fel az odairányuló élelmiszer-kivitel.
AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉS. Nem kizárt, hogy a magyar mélyépítő cégek is bekapcsolódhatnak a jugoszláviai infrastrukturális létesítmények fejlesztésébe – állítják a hazai közlekedési tárcánál. A tervezett projektek megvalósítására valószínűleg nyílt, nemzetközi pályázatokat írnak majd ki. Az ilyen tenderek vonzóak lehetnek a közép-európai térségben érdekelt multinacionális építő cégek számára. A gazdasági ésszerűség azt diktálja, hogy ezek a társaságok – például a BauHolding, vagy a Strabag – kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező magyarországi leányvállalatait bízzák meg a beruházások egy részének megvalósításával. Az első pályázatok megjelenésére még kedvező esetben is hónapokat kell várni. Magyarország úgy is kapcsolódhatna a szerbiai infrastruktúra-fejlesztéshez, ha kiépítené az E75-ös jelű nemzetközi folyosó magyarországi szakaszát. Az M5-ös autópálya hiányzó, országhatárig tartó, mintegy hatvan kilométeres részének beruházási költsége becslések szerint elérheti a 100 milliárd forintot. A Kiskunfélegyházáig megépült M5-ös koncessziós jogaival rendelkező Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. és a magyar kormány között azonban tavaly év végén elakadtak a tárgyalások. Az AKA Rt.-nek 2003-ig opciós joga van az M5-ös továbbépítésére, a kormányzat tehát addig nem bízhatja másra a beruházás megvalósítását. A kormányzat és az AKA közötti nézeteltérések miatt elképzelhető, hogy a főváros és a déli országhatár közti kapcsolatot megteremtő autópálya építésének folytatására még éveket kell várni.
