Az Egyesült Államok kínálatbővítő intézkedései nyomán az elmúlt hét végén 5,6 százalékkal csökkent a nyersolaj világpiaci ára. Bill Clinton amerikai elnök néhány nappal ezelőtt rendelte el a stratégiai olajkészletek egy részének felszabadítását. A döntés értelmében 30 millió hordó kerül így a piacra. A mennyiség inkább szimbolikus – az Egyesült Államoknak csupán négy napi importját teszi ki -, elemzők szerint demonstrálja viszont azt, hogy az ország a téli időszakra elegendő fűtőolajjal rendelkezik.
Szokatlanul éles hangnemben bírálta a világ vezető olajipari cégeit Gerhard Schröder német kancellár, aki szerint “érthetetlen” a kőolajszármazékok áremelkedése. A német kancellár nyilatkozatában – a Shell brit-holland óriást név szerint is megemlítve – azzal vádolta meg a nagy olajipari cégeket, hogy azok a fogyasztók kárára növelik nyereségüket. Schröder a szóban forgó vállalatok piacellenes magatartására is célzott. “Az európai trösztellenes szerveknek alaposan ki kell majd vizsgálniuk ezt az esetet” – mondta a kancellár. Mario Monti, az unió versenyügyekért felelős főbiztosa szerint az ágazat problémáit a brüsszeli bizottság aligha oldhatja meg, de ígéretet tett arra, hogy a szabályozó hatóság az eddiginél aktívabban járul majd hozzá a verseny fokozásához, a kartellgyanús esetek kiszűréséhez.
Az olajárak alakulásáról folyó nyilatkozatdömpinghez az olajtársaságok is csatlakoztak. Jeroen van der Veer, a Shell-csoport alelnöke egy Berlinben rendezett szűk körű sajtóbeszélgetésen elsősorban az OPEC-államok termelés-visszafogását okolta a drágulásért, amihez szerinte a globális készletek lassú apadása is hozzájárul. “Senki nem tudja, hogy az OPEC-országokban mekkora kapacitások vannak kihasználatlanul” – mondta az alelnök. A világ jelenlegi raktárkészletei mindössze 52 napra elegendőek, s ez alaposan megnöveli a piaci árak hullámzásának valószínűségét. Az alelnök szerint akkor lehetne az olajárak stabilizálódásával számolni, ha a készletek ismét 55 és 60 nap közötti időtartamra lennének elegendőek.
Van der Veer elismerte, hogy a társaság a korábbi időszak áremelkedéseiből hatalmas hasznot húzott. Minden 1 dolláros árnövekmény 400 millió dollár profitot hozott a brit-holland olajóriásnak, jelentékenyen járulva így hozzá a társaság 2000 első felében regisztrált 6,1 milliárd dolláros nyereségéhez. Azt azonban tagadta, hogy cége visszafogta volna a termelést. “A legtöbb magáncég kapacitáskihasználtsága maximális” – tette hozzá. –
