A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) egy lépésben 150 bázisponttal emelte a hivatalos kamatlábakat. Az irányadónak számító 28 napos intervenciós ráta 17,5-ről 19,0 százalékra, a diszkontráta 20,0-ról 21,5, a lombardkamat pedig 21,5-ről 23,0 százalékra nő. A tíztagú testület egyúttal jelezte, hogy a kilátások alapján jövőbeni politikájában is a szigorításra hajlik.
Hanna Gronkiewicz-Waltz jegybankelnök szerint a lépést az infláció emelkedése tette szükségessé, különösen az élelmiszerek, az energiahordozók és a távközlési szolgáltatások drágulása. Az első hat hónapban a 12 havi infláció folyamatosan 10 százalék körül volt. Ez jóval magasabb ugyan a jegybank által ez év decemberére célul megszabott 5,4-6,8 százalékos sáv felső értékénél, ám az RPP – a tavaly szeptember és az idén február közt végrehajtott, összesen 450 bázispontos hiteldrágítás után – sokáig nem nyúlt a kamatokhoz. Júliusban aztán 11,6 százalékos rátát mértek, s ez beavatkozásra késztette az RPP-t, habár Gronkiewicz-Waltz hangsúlyozta, hogy az idei inflációra – mely immár biztosan messze meg fogja haladni a kitűzött szintet, sőt a tavalyi 7,3 százalékot is – a kamatemelésnek csak egészen csekély hatása lehet. A szigorítás inkább arra irányul, hogy az árszint növekedése ne gerjessze az inflációs várakozásokat, ne vezessen magasabb bérkövetelésekhez, és ne rontsa tovább a lakosság megtakarítási hajlandóságát.
A jegybank megint úgy foglalt állást, hogy az infláció ellen a kormány tudna igazán hatékonyan fellépni, méghozzá mindenekelőtt az élelmiszer- és az üzemanyagimport liberalizálásával. A kamatemelési bejelentést követő ülésén a kabinet határozott is arról, hogy a benzin 3 százalékos, illetve a dízelolaj 4 százalékos importvámját már szeptember 5-étől eltörlik. Az élelmiszerimport liberalizálásától viszont a kormány továbbra is elzárkózik, mert bár elismeri a magas vámok inflációnövelő hatását, attól tart, hogy azok leszállítása vagy megszüntetése súlyosan rontaná a hazai termelők helyzetét. Mindazonáltal született egy olyan döntés, mely szerint az idén a gyenge termés miatt 1,1 millió tonna gabonát lehet vámmentesen bevinni az országba. –
