A kaliforniai mamutfenyő száz méter magas és több száz tonna is lehet. Ennél nagyobb élőlényt elképzelni sem könnyű, találni pedig még nehezebb; amerikai biológusoknak most ez sikerült. Az az óriásgomba, amelyet nemrég azonosítottak Oregon államban, térben is, időben is kilóg az ember által megszokott dimenziókból.
Az amerikaiak szerint a Malheur National Park területén most megtalált gomba 89 hektárnyi területet borít be, ami nagyjából 1220 futballpályának fel meg. Így ha valaki a park két, akár egymástól kilométerekre fekvő pontján szed gombát, az egy és ugyanazon egyed termőtesteit szüreteli le. Ehhez tudni kell, hogy az a kalapos test, amit mi gombaként ismerünk, csupán a jéghegy csúcsa, a kalapot kifejlesztő élőlény valójában föld alatt, hatalmas területeket behálózva él.
A gigászi faj a nálunk is jól ismert ehető tuskógombák – például a Szent-Mihály gomba – közeli rokona, az Armillaria ostoyae. Ez a többi gombához hasonlóan a fákkal együttélve, vagy azokon élősködve növekszik: a talajban terjedő telepteste a gyökereken keresztül szövi át a fatörzseket és szívja el a növény testéből a tápanyagokat.
Azt, hogy egyetlen óriási egyedről van szó, laboratóriumi kísérletekkel sikerült igazolni. A táptalajon növekvő fonalak felismerik saját magukat és minden további nélkül összetapadnak, amikor egymással találkoznak, az idegen szálakat ezzel szemben elkerülik – az erdő több száz pontjáról vett minták egyetlen esetben sem “tartózkodtak” a távolról származó fonalaktól.
A kutatók a hatalmas organizmus lassú növekedési üteméből kikalkulálták hogy a gomba legalább 2400 éves, előfordulhat azonban az is, hogy háromszor annyi. Az eddig ismert legnagyobb Armillariát Washington államban találták, az jóval fiatalabb volt, s mindössze 600 hektáron terpeszkedett el. Az új egyed minden képzeletet fölülmúló méretét a sajátos és meglehetősen stabil kelet-oregoni száraz klímával magyarázzák a felfedezők. A spórás szaporodáshoz ugyanis vízre van szükség, ennek hiányában pedig a talajban nyomul előre a gomba.
Nyilvánvaló, hogy egy ekkora élősködő organizmus jelentősen befolyásolja az erdők ökológiáját, amíg azonban a gomba elszaporodása nem ölt kóros méreteket, nincs mitől tartani. Az erdők egészséges faj- és korosztály-összetételéhez éppen a hasonló farontók teremtik meg a feltételeket: a leggyengébb egyedeket elpusztítva lehetővé teszik a többiek fejlődését. –
