Mit tesz egy cég, ha két, egymástól táivol eső irodája között telefonösszeiköttetést akar létesíteni? Előfizet a helyi szolgáltatónak, kábelt bérel tőle, vagy – ha sok a pénze – maga fekteti le a kábelt. Így vagy úgy, mindenképp rosszul jár: saját részegységeit helyi tarifával, drága bérleti díjért, vagy óriási befektetés árán tudja összekapcsolni. Ugyanezzel a problémával szembesülnek az internetszolgáltatók és azok is, akik csupán lokális számítógép hálózatokat akarnak kialakítani. A kapcsolatért fizetni kell, az így létrejött pályákon továbbított információ útja pedig gyakran igencsak kacskaringós.
SAJÁT FEJLESZTÉS. Két pont között azonban a hagyományos infrastruktúrák kizárásával is kapcsolatot lehet teremteni, és a LaserBit Communications Rt. éppen erre szakosodott: saját fejlesztésű technológiájával, a szabad levegős lézeres adatátvitellel köt össze telefonközpontokat és számítógépes hálózatokat. A technológia olyan területeken lehet ideális, ahol földrajzi akadály – például egy folyó, vagy pályaudvar – nehezíti a kábelek lefektetését, vagy ott, ahol lehetetlen ásni – mondjuk az állandóan fagyos északi országokban.
A lefektetett kábelek, illetve a mikrohullám alternatíváját kínáló LaserBit Rt. kockázati tőke bevonásával alakulhatott meg: a Hungarian Innovative Technologies Fund tavaly december közepén hozta létre a céget. A LaserBit elődje a még ma is létező CrownTech Kft., ez a cég jórészt hálózattelepítésből és fejlesztésből él. Tulajdonosai, Győri Béla gazdasági, és Pallagi János ügyvezető igazgató akkor találkoztak először a lézeres adatátvitellel, amikor egyik megrendelőjük két, a Duna két partján fekvő iroda számítógépes hálózatát akarta összekapcsolni. A CrownTech mérnökei nem voltak megelégedve a külföldi gyártmányú lézerlinkekkel, ezért úgy döntöttek, maguk gyártanak ilyen berendezéseket. A fejlesztés, amelyre saját forrásból 150 milliót költöttek – ehhez kisebb összeggel az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hozzájárult -, úgy tűnik, jól sikerült: a hazai termék olcsóbb és megbízhatóbb a konkurenciáénál, így a CrowTech mára tucatnyi országban adja el a LaserBit márkanevű készülékeit.
A Hungarian Innovative Fund akkor szállt be a LaserBit fejlesztésébe, amikor kiderült, hogy az egyre növekvő igények kielégítése csak sorozatgyártással és nagyobb stábbal lehetséges. Hradszky László, az alap gazdasági igazgatója elmondta: a kockázatitőke-társaság technológiai kisvállalkozások támogatására jött létre, s 140 befektetési lehetőség átvizsgálása után döntött a LaserBit mellett. Jelenleg 200 ezer dolláros invesztíció fejében 51 százalékos tulajdonnal részesednek a távközlési és informatikai piacon érvényesülni kívánó cégben.
A LaserBit Rt. vásárlói közül – a lokális számítógépes hálózatok összekötésével foglalkozó szolgáltatók és a telefonközpontokat szerelő társaságok mellett – a mobilszolgáltatók lehetnek a legfontosabbak. Győri Béla vezérigazgató szerint a fölfutóban lévő mobiltelefon-ipar bizonyos részterületeken előbb-utóbb teljes mértékben a szabad levegős lézeres adatátvitelre támaszkodik majd. A mobiltelefon-központok ugyanis jelenleg a telefonszolgáltatótól – itthon a Matávtól – bérelt üvegkábelen, vagy mikrohullámon kommunikálnak a bázisállomásokkal. A mikrohullámért pedig szintén fizetni kell, mert a frekvenciahasználat adóköteles. Mivel Magyarországon ma csaknem 3 ezer bázisállomás működik, és mindegyik esetében külön frekvenciára van szükség, könnyű kiszámolni, hogy a mobilszolgáltatók vagyonokat spórolhatnak meg a LaserBit linkek fölszerelésével. A 900-as után következő 1800-as hálózat kiépítése ráadásul egyre sűrűbb bázisállomás-telepítést követel meg, mert a sebesség növekedtével a cellák egyre kisebb területet képesek lefedni; így amennyiben a mobilszolgáltatók átállnának a LaserBitre, az többezres megrendelést jelentene – s akkor még nem esett szó az e körből jövő potenciális külföldi vevőkről. Annak az esélye, hogy a lézerhasználatra adót vetnek ki, egyelőre elhanyagolható; ez az adatátviteli mód ugyanis a világon sehol sem adóköteles.
A sávszélesség növelése iránti igény bővülésével – az internetes telefonálás elterjedésével, vagy a nettévé beindulásával – a LaserBitre óriási kereslet merülhet föl az internetszolgáltatók részéről is, a cég jelenleg egy angliai szolgáltatóval tárgyal néhány készülék (link) fölszereléséről. A tervek szerint a LaserBit az idén félmilliárd forintos árbevételt ér el. Győri Béla azonban nemcsak üzleti sikerre törekszik. Szerinte ugyanis azzal, hogy a kockázati alap támogatott egy már nem is annyira korai fázisban lévő fejlesztést, lehetőség nyílik egy magyarországi telekommunikációs hardverfejlesztő bázis létrehozására. “A CrownTechen keresztül sok külföldi beszállítóval van dolgunk és látjuk, hogy külföldön sem csodákat gyártanak – mondja Pallagi János vezérigazgató-helyettes -, úgy érezzük, megbízható csúcstechnológiát itthon is elő tudunk állítani.”
A MADÁR LÁTJA. A kommunkáció egyébként két lézerfej között történik, az információt pedig a speciálisan kódolt, az emberi szem számára láthatatlan lézernyaláb hordozza. A fejbe épített optikába érkező lézert egy szenzor villamos jelekké alakítja, amelyek ismét fénykábelre tehető jellé alakulnak, s elérik a címzettet – a számítógép- vagy telefonközpontot. A rendszer 20 métertől 5 kilométerig működik, akár 155 másodpercenkénti megabites sávszélességgel; ha pedig az átvitel valamilyen zavaró hatás miatt megszakad, a lézerfejhez csatlakozó berendezések ismételten elküldik a kiesett információcsomagot. Bár a lézernyaláb keresztmetszete a legvastagabb pontján hatvan centiméter is lehet, a sugárba a madarak nem röpülnek bele, mert általában látják és elkerülik. A rossz idő, hóesés az adattovábbítást nem zavarja, a köd azonban már igen – a lézeres átvitel megbízhatósága ezzel együtt a mikrohullámú rendszerekével mérhető össze.
HOL MŰKÖDIK? Magyarországon jelenleg mintegy száz LaserBit link működik. A készülékek számítógépes hálózatokat és telefonközpontokat kötnek össze a Légiforgalmi és Repülésügyi Igazgatóság területén, a Nemzeti Múzeum és a Múzeum körút másik oldalán, a vele szemben lévő épület között, a ferencvárosi rendező pályaudvar két szélén, vagy a Budapesti Értéktőzsde két irodája között a Deák Ferenc utcában, ahol az utca két oldalán mindössze tizenkét méter áthidalására volt szükség. Ez utóbbi helyen Czanik József rendszergazda szerint a LaserBit ára egy év alatt megtérült a méregdrága kábel-, vagy kábelcsatorna-bérlet helyett. Magyar LaserBitet használnak ezekenkívül Kanadában, Görögországban, Jugoszláviában, Kuvaitban, Spanyolországban és Hawaii szigetén is. A hazai cég mellett a világon még öt társaság foglalkozik a lézeres adatátviteli készülékek gyártásával: az izraeli Jolt, továbbá négy német cég, a Pabdata, az Optel, a GioC és APS. A magyar termék előnye ezekével szemben, hogy 30 százalékkal olcsóbb; s ez nem “kelet-európaiságának” köszönhető, hanem a sajátos műszaki és optikai megoldásoknak. A lézeres adatátvitel fejlesztésébe nemrég a Lucent Technologies is belefogott, OpticAir nevű “lézerágyújával” a cég 2,5 gigabit információ másodpercenkénti átvitelére képes. Mindez jelzi: a szabad levegős lézeres adatközlés végleg teret hódított a telekommunikációban.
ÚJ TERMÉK – A MULTIPLEXER. A LaserBit a linkeken kívül egy másik termékcsaláddal is megjelent a piacon. Ez az úgynevezett multiplexer, amely hagyományos, rézkábeles inputtal és optikai kimenettel is rendelkezik, így lehetővé teszi, hogy a vezetékes telefonközpont lézer útján kommunikáljon egy másik telefonközponttal – például két szeparált egyetemi épület esetében -, ahol a beszélgetésre korábban csak a telefonhálózatba való bekapcsolódással nyílt volna lehetőség. A multiplexer ezenkívül függetleníthető a lézertől és mindenhol használható, ahol már rendelkezésre áll az optikai kábeles infrastruktúra és hagyományos telefonközpontokat kell egymással összekapcsolni. A fentebb már említett, bázisállomásokon működő linkek esetében szintén szükség van a multiplexerre, itt egy speciálisan a szolgáltatók számára fejlesztett készülék külön csatornákon állandóan tájékoztatja a központot a bázisállomás állapotáról. A speciális szerkezetet iránt nagy az érdeklődés: Győri Béla szerint könnyen megeshet, hogy GSM-ek felfutásával a multiplexer lép elő a LaserBit fő termékévé, egy – nem hazai – szolgáltató például nemrég jelezte: hatszáz ilyet rendelne meg, linkekkel együtt.
