Meglepte az elemzőket a júliusi fogyasztói árindex mértéke, hiszen a piac által várt átlagos 8,7 százalék helyett végül 9,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest. Az egyhavi árdrágulás 1,1 százalékot tett ki, ez a legmagasabb érték február óta. Az infláció így már nemcsak stagnál; a trend megfordult, és ismét emelkedő szakaszába lépett. Az igen magas júliusi értéket főleg az élelmiszerek árának a vártnál sokkal magasabb, 3,3 százalékos egy havi növekedése magyarázza.
A kormányzati tervektől igencsak eltérő árszínvonal-alakulás a hírek szerint a Pénzügyminisztériumot (PM) is arra készteti, hogy módosítsa inflációs prognózisát. Az eredeti, 6-7 százalékos éves átlagos inflációs tervet már májusban 7-8 százalékra változtatták, de a hírek szerint most ezt is felfelé korrigálják, 8-9 százalékra. A magas árak a jövő évi prognózisokra is kihatnak, a PM tájékoztatása alapján valószínű, hogy 2001-re már nem 4-6, hanem 5-7 százalékos drágulást kell majd alapul venni a számításokhoz.
A magasabb infláció ugyanakkor jól jön a költségvetésnek, hiszen a bevételi oldalon – főleg az áfa és a fogyasztási adók megugrása miatt – pótlólagos összegek jelennek meg. A PM által kiadott közlemény szerint egyébként a magas inflációs adat semmiféle veszélyt nem jelent a pozitív gazdasági tendenciákra, hosszabb távon kitart a dezinflációs folyamat, a mostani megugrás elsősorban szezonális hatásoknak tudható be. Éppen ezért érdemes az ilyen hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginflációs adatot nézni, annak 12 havi csúszó értéke pedig a júniusi 7,9 százalék után júliusban 7,6 százalékra mérséklődött.
Mivel elemzők szerint az élelmiszerek a mostani kiugró drágulással ledolgozták kétéves elmaradásukat – korábban nagyon nyomottak voltak a mezőgazdasági termékek árai -, további sokkszerű áremelkedésre nem kell számítani. A korábbi számokat azonban szinte mindenki felfele módosítja. –
