Ötödik alkalommal rendezték meg június utolsó napjaiban az évente sorra kerülő, a közép- és kelet-európai térséggel foglalkozó salzburgi Világgazdasági Fórumot. Tavaly a balkáni újjáépítés állt a középpontban, az idén a résztvevők – politikusok, közgazdászok, a vállalati és a pénzügyi szektor képviselői – a régió gazdasági alakulásának különböző aspektusait tekintették át. A tanácskozáson ismertették az esemény szervezői közé tartozó Bank Austria kiábrándító jelentését, amely szerint a régió országai a kilencvenes évtizedben bekövetkező gyors javulás ellenére még mindig nagyon messze vannak attól, hogy akár csak megközelítsék a nyugat-európai termelékenységi szintet. Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában az utóbbi tíz esztendőben évente átlagosan 9,6 százalékkal nőtt a termelékenység, háromszor gyorsabban a jelenlegi euró-övezet átlagánál. Ezzel együtt Magyarországnak 13, Lengyelországnak 16, Csehországnak, 17, Szlovákiának 18 évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a valutauniós termelékenység felét. Szlovéniában a mutató már közel van ehhez az 50 százalékos szinthez, míg a másik oldalon Oroszország 36, Ukrajna pedig 48 év múlva juthat el ide. Ami az EU-hoz való csatlakozást illeti, arról a fórumon részt vevő Günter Verheugen bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy az politikai akarat függvénye. –
