A munkanélküli Joanna Kathleen Rowling karrierjéről – aki műveinek jogdíjából ma már milliomos – valószínűleg hamarabb értesültünk, mint sikert hozó könyvéről, a Harry Potter és a bölcsek köve című műről. A meseregény-sorozat első darabja tavaly jelent meg itthon az Animus kiadó gondozásában, ezt az idén követi a második rész, Harry Potter és a titkok kamrája címmel. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola mindennapjairól beszámoló történet továbbra is letehetetlenül fordulatos, szellemes, aminek az a titka, hogy leplezetlenül a valóságos világ elemeiből építkezik. A jók és a gonoszak harca, a sötét erők elleni nyomozások és a varázslótanoncok közt szövődő barátságok régi jól bevált klisék a gyermekirodalomban, itt mégis újszerűek. Ne feledjük persze, hogy az írónőnek a ködös Albionban minden történelmi elem készen adatott ahhoz, hogy például olyan tantárgyakat alkosson, mint a mágiatörténet vagy a sötét varázslások kivédése. A brit mondavilágból eredeztethető manók, kísértetek, megelevenedő fűzfák egyébként a Spielberg-filmeken vagy a Szürkületi zóna tévésorozaton unatkozó nagyobb gyerekeknek – ne adj’ isten felnőtteknek – is adhatnak még újat, az emberszeretet, a családias melegség hangulatát. –
