Szempárok és lábnyomok – a technológiai szektor tavaly téli látiványos felértékelődése ezekkel a varázsszavakkal csábította az európai befektetőket. A szempárok ügyfeleket jelentettek: a Vodafone AirTouch fejenként 12 ezer dollárt költött rájuk, amikor 163 milliárd dollárért felvásárolta a Mannesmannt. A lábnyomok pedig a terjeszkedésre utaltak: a befektetők kitörő örömmel fogadták, amikor a holland televíziós óriás, a United Pan-European Communications (UPC) Franciaországtól Lengyelországig kábelszolgáltatók egész sorát kebelezte be.
Két hónap elteltével a szempárok és a lábnyomok elvesztették a varázsukat. A hozzájuk kapcsolódó költségek elriasztják az aggodalmaskodó befektetőket. A Vodafone részvényei március óta 30 százalékot estek, és ma alacsonyabban állnak, mint amikor a cég novemberben megtette ajánlatát a Mannesmannra. Számos más addigi “Ikarosz” – például a spanyol Terra Networks vagy a QXL internetes aukciósház – nagy puffanással ért földet. “Akárhol is jelent meg a UPC, a road show-inak keretében tartott tájékoztatókon soha egyetlen befektető nem kérdezett rá a cég nettó profitjára – meséli Charles Bracken pénzügyi igazgató. Ám amikor május 15-én a UPC nyilvánosságra hozta első negyedéves eredményeit, a befektetők tudomást sem vettek az eladások jelentős emelkedéséről. A veszteségekre koncentráltak – és büntetésként 7,2 százalékkal nyomták le a részvények értékét.”
VÁLTOZÓ SZABÁLYOK. Kipukkadt volna az európai technológiai buborék? Szó sincs róla. Ám a játékszabályok átalakulóban vannak. Ma azok a vállalatok számíthatnak nagy árfolyamnyereségre, amelyek valós hasznot produkálnak, míg a nagy ígéreteik valóra váltásával késlekedők várhatóan továbbra is részvényeik lefelé tartó mozgásával lesznek kénytelenek szembesülni. A befektetői hozzáállás ilyetén változása pedig döntő hatással lesz az európai csúcstechnológiai szektor jövőjére. A Terra Networkshöz hasonló internetes vállalkozások, noha maguk is meggyengültek, riválisaik megszerzésével próbálják majd a helyzetüket megszilárdítani. Ám a könnyű prédára vadászó cégek pillanatok alatt maguk is üldözötté válhatnak – míg a “lassan, de biztosan” elvét követő játékosok, erősebb részvényeikkel a hátuk mögött – nagy üzleteket köthetnek. A bankok és a kereskedelmi cégek például komoly pozíciókhoz juthatnak a világhálón az olcsó dotcom vállalkozások bekebelezésével. A csábító értékelések hatására pedig még amerikai vállalatok is kérőként jelentkezhetnek.
NAGY CSINNADRATTA. Mi áll a változás hátterében? A folyamat az amerikai Nasdaq mélyrepülésével kezdődött. (Lásd Technománia című anyagunkat a 21. oldalon.) Időközben a mobil telefonszolgáltatók fénye is megkopott. A legsúlyosabb csapást a következő generációs mobil koncessziók nagy-britanniai árverése jelentette. Az árajánlatok átlagosan elérték a 7 milliárd dollárt. A befektetők pedig elgondolkoztak, vajon ilyen csillagászati összegek kiadása után miként lehetséges, hogy a szolgáltatók mégis hasznot termelnek.
Az európai piacok most inkább a profitokra kíváncsiak. Miközben tehát a Vodafone, a Terra és mások digitális birodalmaikat építik, a piacon a kábelfektető és alapállomásokat építő vállalatok részvényeit habzsolják mohón.
Az elektronikai eszközöket gyártó francia társaság, az Alcatel párizsi központjában nyoma sincs a visszaesésnek. A magas átviteli sebességű optikai kábelek eladásai egyre jelentősebbek, s amikor május elején a bevételek messze felülmúlták az elemzők várakozásait, a cég részvényei 15 százalékkal ugrottak meg. Ugyanez a helyzet Helsinkiben is. A mobiltelefonok piacán vezető Nokiához csak úgy ömlik a pénz szerte a világban, ahol a várakozások szerint a tavalyi 267 millió után idén 410 millió készülék talál gazdára. Az STMicroelectronics, a Philips, valamint a korábbi Siemens érdekeltség, az Infineon Technologies pedig a készülékekbe szükséges félvezetők gyártásából tesz szert biztos haszonra. És a piac most pontosan ilyen egyértelmű adatokra éhes.
Az, hogy az európaiak a fényes távlatok helyett ma a konkrét számokat részesítik előnyben, valamelyest helyreállítja a piacok egyensúlyát. Mindazonáltal fennáll a veszély, hogy a számokhoz való ragaszkodás miatt Európában megfeneklenek az interneten keresztül történő nyilvános részvénykibocsátások (IPO). Ez pedig újra visszavetheti az öreg kontinens internetes gazdaságát, amelynek körvonalai éppen most kezdtek végre kibontakozni, miután sokáig Amerika mögött kullogott. Márpedig amennyiben a több tucatnyi európai távközlési vállalat alól elfogy a befektetői tőke, az a készülékgyártókra is visszaüthet.
A technológiai IPO-k egyelőre folytatódnak, igaz, lassabban és jóval alacsonyabb kibocsátási árakon. A szeszélyes piacra azonban jórészt csak a nagy vállalatok merészkednek. A Deutsche Telekom által létrehozott internetszolgáltató, a T-Online stabilan április 17-i kibocsátási ára felett van, s ma a dotcom részvények világában ez a siker definíciója. A következő nagy részvénykibocsátást – igaz, várhatóan csökkentett árfolyamon – a UPC internet portálja, a Chello tervezi.
Egy sor más potenciális IPO-val viszont – többek között olyan induló cégekével, amelyek a mobil internet számára gyártanak szoftvert – kivárnak a nyár végéig abban a reményben, hogy a befektetői kedv felderül. Miként Gerard van Hamel Platerink, a Schroders Salomon Smith Barney internetes elemzője fogalmaz: “Egyre kevesebb a nyilvános részvénykibocsátás. Ezen a piacon csak a legjobbak juthatnak tőkéhez.”
A lemorzsolódás kihat a csúcstechnológiai piacon belüli felvásárlási lázra is. Az Új Gazdaság vállalatainak a befektetők megtérülési aggodalmaitól függetlenül újabb és újabb fogyasztókat és tartalmat kell felmutatniuk. Csakhogy a részvények piaci értékelése súlyos csapás a számukra. Vegyük például a UPC-t. A holland vállalat néhány héttel ezelőtt megállapodást írt alá, hogy egy részben készpénzes, részben részvénycserés ügylet keretében 2,8 milliárd dollárért felvásárolja az SBS Broadcastingot. Ám a megegyezés óta a UPC részvényeinek az értéke kevesebb mint felére esett vissza, zátonyra futtatva a megállapodást.
MEGFENYÍTVE. A dotcom vállalkozások felvásárlása várhatóan felgyorsul. A frissen létrejött cégek most olcsóbbak, ami megnövelheti vonzerejüket a régi gazdaságból érkező kérők szemében. Különösen a bankok kapnak két kézzel az internetes banki szolgáltatások kulcsát jelentő portálok után.
Bármennyire is rosszul állnak a részvényeik, az internetes vállalatok lankadatlanul követik globális stratégiai célkitűzéseiket. Jóllehet a Terra Networks papírjai ma a márciusi csúcsértéknek kevesebb mint a feléért kaphatók, a vállalat 12,5 milliárd dollárt fizetett az amerikai Lycos portálért, nagyobbrészt saját részvényeivel. Ugyanaznap az eBay amerikai internetes aukciósház öleléséből szabadulni igyekvő QXL bejelentette, hogy 1 milliárd dollárt fizet a német Ricardo árverési site-ért. “Megkezdődött a konszolidáció” – állapítja meg Miles Saltiel, a West LB Panmure Gordon internetes elemzője.
És igaz ez a távközlési piacra is. A március óta jóval olcsóbbá vált európai telefontársaságok most könnyen felkelthetik a közelgő európai mobil internetes piac iránt érdeklődő amerikai és japán vállalatok figyelmét. A japán DoCoMo tette meg május elején az első lépést, amikor 15 százalékos részesedést vásárolt a holland nemzeti telefontársaság, a KPN mobilrészlegében (Figyelő, 2000/22. szám). Más befektetőkhöz hasonlóan ezentúl természetesen a telefontársaságok is alaposabban megfontolják beruházásaikat. Európában a nagy kérdés most az, hogy a sok millió szempárban mikortól kezdve tükröződik vissza a profit kellemes látványa.
Š BUSINESS WEEK
