A világpiaci olajárak és a belföldi élelmiszerárak emelkedése az év elején keresztülhúzta a dezinflációs terveket. A fogyasztói árak az első negyedévben 9,8 százalékkal nőttek, szemben az előző évi 9,5 százalékkal. E mögött azonban az egyes kiadási csoportok eltérő árnövekedése áll. Mérséklődött az infláció üteme a kiadási csoportok többségében, de az üzemanyagok, az élelmiszerek és az egyéb cikkek esetében növekedést mértek. Az árak márciusban 1 százalékkal voltak magasabbak, mint februárban. A növekedés több mint egyötöde az üzemanyagok áremelkedéséből származott. Március folyamán az üzemanyagok ára 4,4 százalékkal nőtt, míg egyes élelmiszerek ára már alacsonyabb volt, mint az előző hónapban.
A Magyar Nemzeti Bank a mérséklődő ütemű leértékeléssel és a várakozások folyamatos “hűtésével” próbálja elérni az infláció csökkenését, egyelőre kevés eredménnyel. A kormányzat pedig továbbra is bízik abban, hogy a folyamatosan mérséklődő hiánnyal és a szerény állami keresletbővüléssel segítheti a minél kisebb infláció megvalósulását.
A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben tovább bővült, bár némiképp lassuló tempóban. Ez nem utolsósorban azzal magyarázható, hogy a szokásos húsvét előtti felfutás az idén – az ünnep késői időpontja miatt – teljes egészében áprilisra tolódott. Az első három hónap teljes forgalma 891 milliárd forintot tett ki, ami folyó áron csaknem 13 százalékkal, összehasonlító áron pedig 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. –
VISZOKAY ÁRPÁD, a CBA ügyvezető igazgatója: “Jó évnek néznek elébe a kereskedők. A bolti árbevételek az inflációnál nagyobb mértékben növekedtek a CBA-nál az első négy hónapban, s e trend folytatódása várható az év végéig. A derűre okot adó makrogazdasági mutatókkal összhangban gyarapodik a lakosság fogyasztása, és az idei kilátásokat nem zavarja beígért drasztikus energiaár-emelés, illetve más olyan gazdasági változás, amely a családok ennivalóra szánt pénzét apasztaná. A multinacionális élelmiszer-beszállítók termékeinél tavasszal ugyan 4-8 százalékkal emelkedtek a termelői árak, és ugyanekkora növekményt jeleztek előre a második félévre is, de közeleg a mindig kis forgalmú nyár. Ennek hatására máris olcsóbbá vált több napi cikk: például a tejtermékek (főleg a sajtok), illetve a felvágottak. Így esetenként az árszint – elsősorban a korábbiaknál előnyösebb kondíciókat tartalmazó akciókban megmutatkozva – a tavalyi érték alá is süllyedt. Mindez azt sejteti, hogy a gyártóknak nagyobb készletei halmozódtak fel, ami végül is jótékonyan hat majd a fogyasztói árakra.”
