Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kiugró mértékű, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre. Milyen hatással lesz ez a világgazdaságra?
– Az amerikai gazdaság növekedése olyan forrásokból származik, amelyek teljesen újak. Az elektronikus kereskedelem fejlődése olyan mértékben változtatta meg a piacot, hogy a tradicionális forrásokra már nem lehet támaszkodni. Korábban azt hihettük volna, hogy a kamatemelésnek negatív vonzatai lesznek. Kiderült azonban, hogy a Fed-lépések hatása az új bázisú amerikai gazdaságban sokkal kisebb.
– A GE-t melyik csoportba sorolja, a régi vagy az új gazdaságbeli cégek közé?
– A GE mindig nagyon sok lábon áll. Nálunk az utóbbi időben történt legfontosabb fejlemény az volt, hogy Jack Welch, a cég elnök-vezérigazgatója rögtön ráállt az e-businessre.
– Tudna mondani néhány olyan üzenetet, amelyek az Új Gazdaság normáit közvetítik a magyar piac felé?
– Én nem a magyar piacról beszélnék, hiszen ez csak abból a szempontból fontos, hogy a GE-nek egyetlen helyen sincs az ország nagyságához képest olyan arányú – amúgy egymilliárd dolláros – befektetése, mint Magyarországon. Általánosságban nézve a kérdést annak a kultúrának kell elterjednie, amely átalakítja a piacot és a mentalitást. Az Új Gazdaság a lehető leggyorsabb reagálást követeli meg – például a beszállítói kapcsolatokban.
– Mekkora most a GE magyar beszállítói hányada és mennyire elégedettek a partnerek színvonalával?
– Százmillió dollár körüli a magyar beszállítókkal kötött kontraktusok értéke. Az itteni háttéripar ugyan sokat javult, de a vállalatok technológiai szintje és pénzügyi infrastruktúrája még mindig elmarad a kívánatostól. Az állami és a magánforrások jobb összehangolása fontos lenne számunkra. Ez a kooperáció Amerikában nagyon jól működik.
– Többek szerint amennyiben az Európai Unió bővítése tovább késik, az amerikai és a japán tőke használhatja ki a térségünkben kínálkozó lehetőségeket. A minap a magyar miniszterelnök is célzott erre.
– Én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy egyre inkább a globalizált világ felé tartunk. Az új rend a nagy regionális egységeket, így az uniót is fel fogja morzsolni. A GE ma már nem csak a világ legnagyobb vállalata, de európai részlege is az első 20 között van a kontinensen.
– Mi a véleménye arról, hogy olyan ember kerül – a rendszerváltás óta valószínűleg először – egy nagyköveti posztra, jelesül Varsóba, akit a külügyi bizottság nem támogat. Mit szól Katona Tamás esetleges kinevezéséhez?
– Nem kívánok belekeveredni a magyar belpolitikába. Sajnos vagy hál’ istennek egész életemben nagyon sok olyan diplomatával találkoztam, akiket politikai célokból neveztek ki. Amerikában ez bevett szokás. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon nagyra tartom Katona Tamást. Kitűnő ember, aki személyében mindig is remekül tudta képviselni azokat az értékeket, amelyekben én is hiszek.
– Egy másik Katona, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra kényszerült, hogy távozzon posztjáról, s a hírek szerint a Magyar Villamos Művek elnöke lesz. A szaktárcától a hírközlés átkerül a Miniszterelnöki Hivatalba.
– Az új leosztás egyáltalán nem szokatlan Amerikában és a világ más részein sem. A hírközlés és az elektronikus technológiák térhódítása nagyon komoly feladat. Van több ország, ahol ezek szabályozását minisztériumokon keresztül oldják meg, talán joggal. Ami pedig Katona Kálmánt illeti, ő a régi Tungsram-beli nagy csapat tagja. Képes tisztességesen megállni a helyét minden pozícióban, amint ezt miniszterként is bizonyította.
– Politológusként egyetért-e azzal, hogy mostanság zárult le az átmenet Magyarországon?
– E minőségemben nem tudom értelmezni, hogy valami lezárult. A rendszerváltás szerintem 1961 és 1965 között kezdődött. Aminek pedig most tanúi lehetünk, az nem kapitalizmus.
– Hanem?
– Egy teljesen új gazdaságoz való alkalmazkodás.
– Mi kell ahhoz, hogy az ország sikeresen alkalmazkodjon?
– Magyarországnak nem szabad arra törekednie, hogy kelet-európai központ legyen. A magyar termékeknek a világpiacon kell megállniuk a helyüket. Ehhez és a tudás alapú társadalom megteremtéséhez egyre több európai szintű és globális kutatóközpontot kell az országba vonzani.
