Miért vagyunk itt e Földön? Mi az értelme mindennek? Az emberek mindig felteszik a nagy kérdéseket, a vallás pedig megadja a maga válaszait. Sem a gazdasági hatékonyság, sem a tudományos racionalizmus nem gyengítette a vallásos hitek, hiedelmek, szertartások és mítoszok hatalmas erejét. Századokon át ezek tartották egyben az emberiséget, ezek ösztönözték az egyes egyedeket elismerésre méltó kreatív teljesítményekre, de szörnyű rombolásokra és tömeggyilkosságokra is.
Napjainkban a hit, a maga sokféle megjelenési formájában, hol pezsdíti a lázas előrehaladást, hol pedig visszafogja. A hit ki tudja tölteni azt az űrt, amelyet az anyagi jólét nem képes. A hit megmutatja az emberek végső tehetetlenségét, ami még akkor is megmarad, ha a tudományos ismeretek egyre több eszközt adnak a kezünkbe. A vallás fölötte van az emberi fejlődés és történések hullámzásának, magába olvasztja a modern kor által felhalmozott tudásanyagot, miközben lerázza magáról ennek szekularizmusát.
Az amerikaiak 90 százaléka azt állítja magáról, hogy rendszeresen, háromnegyed részük pedig naponta imádkozik. Az University of Virgina szociológusa, Jeffrey K. Hadden által fenntartott weboldalon lévő lista csaknem 200 vallást és szektát tartalmaz; ezek közül jó néhány gyorsan terjed az Egyesült Államokban, de más földrészeken is. A régi, hagyományos vallások és fundamentalista irányzataik a világ nagy részén szemmel láthatóan nem gyengülnek.
A jövő század elején erősödni fog a vallás vonzása. Az is lehetséges, hogy a tudomány és vallás talál majd bizonyos közös alapokat. A természettudósok mindig is keresték a válaszokat az élet titkaira. Ám a XX. század végi, szűken értelmezett tudományágak helyett egyre nagyobb mértékben érvényesül majd egy interdiszciplináris megközelítés, amely tágabb, szélesen értelmezett kérdéseket tesz fel a földi élet komplex rendszereiről. A fizikusok tovább kutatnak majd egy egységes elmélet után, amelynek keretében értelmezhetők lesznek a létet meghatározó erők és részjelenségek. A csillagászok a világegyetem legtávolabbi sarkaiba igyekeznek majd elhatolni, hogy közelítsenek az alapvetően megfejthetetlen kozmológia megismeréséhez. A miértre azonban akkor sem tudnak majd választ adni, ha a “mikor” és a “mi” kérdését már megfejtették. A mesterséges intelligencia szakértői az általuk létrehozandó “emberszabású” gépeket emberi értékekkel, érzelmekkel, sőt öntudattal ruházzák majd fel, megnyitva ezzel azt a kort, amelyet egy Raymond Kurzweil nevű feltaláló a “lélekkel ellátott gépek” korának nevez.
Mindeközben sok vallási irányzat az eddiginél többet fogad majd el az élet eredetére és természetére vonatkozó tudományos megállapításokból. A teológusok üdvözölni fogják a tudósok magyarázatait a vallás fizikai megnyilvánulásairól: az agyi elektromos hullámok és a meditációs állapot, a hit, az ima, a gyógyulás korrelációjáról. De nem mondanak majd le arról a szerepről, amelyet a vallás játszik a lelki vigasz nyújtásában, az etikai viták megoldásában vagy azoknak a pillanatoknak a felmagasztalásában, amikor a megismerhetetlenhez való viszony alázatossággal tölti el a hívőket. Nincs annyi tudományos ismeret vagy anyagi jólét, amennyi kielégíthetné a lélek sóvárgását. Ezért a XXI. században nemigen lesz olyasmi, ami csökkenthetné azt a hatalmas vonzást, amelyet a vallás gyakorol az emberek többségére.
