A tőzsdei határidős és opciós ügyletekből származó nyereséget és veszteséget éven belül elszámolhatjuk egymás terhére. Tehát a magánbefektetők – akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak – visszaigényelhetik az általuk befizetett nyereségadónak a veszteséges határidős tranzakciókra eső részét. A visszaigényelhető összeg nagyságát úgy kaphatjuk meg, hogy a tárgyév időtartama alatt megszerzett határidős nyereségek összegéből levonjuk az azonos időszak alatt felmerült veszteségeket, illetve az adott tranzakciókhoz kapcsolódó díjak és jutalékok összegét. Az így kapott szám – ha pozitív – az adott évi tényleges nyereség, s annak 20 százaléka lesz az adókötelezettség. Lévén, hogy a brókercégek kötelesek 20 százaléknyi adóelőleget levonni minden elszámolt nyereség után, ezért feltehetően majd’ minden befektető visszaigénylési pozícióba kerül ezen az adózási területen. A visszaigénylés mértéke a befizetett adóelőleg és a kiszámított tényleges adókötelezettség különbsége lesz.
Fontos főszabály, hogy csak a tőzsdén szerzett jövedelmek és veszteségek számolhatók el ezen tételek között. Az egyéb tranzakciók, mint például a tőzsdén kívüli opciós kereskedelem során keletkezett nyereség az egyéb jövedelmek közé sorolandó, s az összevont jövedelem általános szabályai szerint adózik. Ez azt is jelenti, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek vesztesége alapján nincs lehetőség visszaigénylésre. –
