Négyszeresére nőtt a gépipar termelése az utóbbi hat év alatt, miközben az ipar egészében csak 60 százalékkal bővült a termelés. Ennek eredményeként az ágazat1998-ban az ipari termelésnek már több mint egyharmadát adta. A fejlődés motorjai a legnagyobb árbevételű vállalkozások, melyek súlya a gépiparon belül gyorsabban növekszik, mint a gépiparé az iparon belül.
Tavaly a kettős könyvvitelű gépipari cégek értékesítésének nettó árbevétele megközelítette a 3 ezer milliárd forintot. Ennek kétharmada a 25 legnagyobb céghez folyt be; ezek részesedése 1996-ban még csak 45 százalékos volt. Éppen e meghatározó súly indokolta, hogy az Ecostat kérdőíves felmérést végezzen a 25 legnagyobb gépipari vállalkozás körében. Az 1999-es első félévi adatok alapján készített elemzés célja az lett volna, hogy képet kapjunk a gazdaság húzó ágazatának növekedési lendületéről, az 1998 vége óta bekövetkezett változásokról. A beérkezett adatok alapján kirajzolódó kép azonban csak töredékes lehet, miután a felkért cégek fele nem kívánta közzétenni féléves számait. Ezek között olyan meghatározó társaságok is találhatók, mint az Audi Hungária Motor Kft., a Philips-csoport három kft.-je, az Opel Magyarország Járműgyártó Kft., vagy a GE Lighting Tungsram Világítástechnikai Rt. A nyilatkozók és a titkolózók arányára az 1998. évi nettó árbevétel alapján adhatunk becslést. E szerint a 23 legnagyobb gépipari vállalkozás (a Philips-csoportot egynek számítva) tavalyi 2071 milliárd forintos nettó árbevételéből az adataikat közlő 13 cég 39 százalékkal részesedett. A számok értékelésénél figyelembe vehetjük még az Audi Hungária Motor Kft. féléves teljesítményét, amelynek részesedése önmagában meghaladja a 23 százalékot. Az Audi, mint az ország második legnagyobb árbevételű vállalata a tavalyi első félévi 1,5 milliárd márkáról több mint 63 százalékkal, 2,5 milliárd márkára (csaknem 324 milliárd forintra) növelte 1999-es hat havi forgalmát, ami több mint 80 százalékos növekedésről tanúskodik.
Az adatokat szolgáltató 13 cég nettó árbevétele 1999 első hat hónapjában 29 százalékkal haladta meg a tavalyi bázist, az összehasonlító áron számolt volumennövekedés pedig 27 százalékos. Ha e kör 491 milliárdos értékesítéséhez hozzávesszük az Audi 324 milliárd forintnyi féléves árbevételét, a volumenindexnél 43 százalékos növekedés adódik. A többi 9 cég, amely nem kívánta nyilvánosságra hozni adatait, valamint az összes külön nem vizsgált 5 fő feletti gépipari vállalkozás együtt 26 százalékkal növelhette az értékesítési volument. Az adataikat közlők többségénél az értékesítés folyó áron számolva is jóval alatta marad a gépipari cégek féléves 35 százalékos értékesítési volumenindexének.
Az értékesítési adatok különböző mértékű szezonalitást tükröznek, ami alól a legnagyobb multik jelenthetnek kivételt. A világ számos országában lassult a fejlődés, ezáltal csökkent az exportpiacok felvevőképessége. Ennek hatását kevésbé érzik azok a gépipari mamutvállalatok, amelyek az anyavállalatok beszállítói. A konkrét értékesítési adatok csak árnyalni tudják azt a néhány éve közismert tényt, hogy a legnagyobb vállalkozások nettó árbevételének és exportjának dinamikája nagymértékben meghatározza az egész ágazat fejlődését. Azzal persze számolni kell, hogy az előző években tapasztalt tempó a multiknál valamelyest lassul.
Ami az egyes gépipari részterületeket illeti, az iparstatisztikában megfigyelt járműgyártó vállalkozások összes értékesítése 1999 első felében meghaladta a 641 milliárd forintot. Az adataikat közlő 6 járműgyártóé ennek 22,3 százaléka, 143 milliárd forint. Ugyanezen időszak alatt a járműgyártás volumenindexe 25,8 százalékos növekedést, miközben a vizsgált köré 5 százalékos csökkenést mutat. A vizsgált 6 járműgyártó összesített árbevétele folyó áron 3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez annak ellenére alakult így, hogy a Magyar Suzuki Rt. 16 százalékkal, a Ford Hungária Kft. pedig 27 százalékkal többet értékesített a korábbinál, a többiek bevétele ugyanis jóval alatta maradt a bázisértéknek. Kivitelét csak a Ford Kft. növelte; a hatos mezőny együttes exportja a korábbi közel 100 milliárdról 83,4 milliárd forintra esett vissza.
A villamos gépek, műszerek gyártásával foglalkozó legnagyobb vállalkozások közül szintén fél tucat cég közölte első féléves adatait. Ezek nettó árbevétele 318,3 milliárd forint volt, az ágazat összes értékesítésének 41 százaléka. Az egész ágazat 49,2 százalékkal, az adatközlő kör pedig 51,2 százalékkal növelte értékesítési volumenét. A hat vállalat forgalmának 78 százalékát az IBM székesfehérvári üzeme hozta, nettó árbevételének dinamikája folyó áron jócskán átlagon felüli, 64,4 százalékos.
A gépek, berendezések gyártásával foglalkozókhoz a nagyobb szereplők közül az Elektrolux Lehel Hűtőgépgyár tartozik. A cég árbevétele az első félévben megközelítette a 30 milliárd forintot, ami 13,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – szemben az ágazat 1 százalék alatti átlagával. A cégnél, az export 15 százalékos növekedésével, 73 százalékra nőtt a külpiacokon értékesített termékek részaránya. –
