Hat százalékról ötre csökkent az agrárium részesedése a GDP 1994 és 1998 között. A statisztikák azonban némileg eltakarják a valóságot. Mint azt a napokban Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára kifejtette, a mesterségesen nyomott árak miatt alulértékelt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének kimutatott hozzájárulása. A hazai élelmiszerárak ugyanis az uniós árak felét sem érik el, pedig az élelmiszerek adják a fogyasztói kosár 38 százalékát. Kamarai vélemény szerint a termelő szektoron belül a mezőgazdaság és élelmiszeripar GDP-ből való részesedése nagyságrendekkel nagyobb, mint a kimutatott érték.
A jelenlegi árakon a magyar termelő szektorok GDP-jének a mezőgazdaság 18 százalékát, az élelmiszeriparral együtt pedig 28 százalékát adja. Reálárakon, a kamarai számítás szerint viszont 32, illetve több mint 40 százalék a megfelelő arány. E két mutató ráadásul tovább emelkedhet, hiszen 1997-ben az agrártermelés bruttó kibocsátásának a szintje – területre vetítve – mindössze az uniós átlag 60 százaléka, szántóra vetítve 44 százaléka volt. A belpiac azonban bővül, tavaly a hazai élelmiszer-fogyasztás már 4,2 százalékkal növekedett. Ha majd négy-öt év alatt a várakozások szerint a fogyasztás eléri az 1990-es szintet, akkor az agrár-élelmiszeripari GDP 30 százalékkal, 250 milliárd forinttal bővülhet. Fejlődésével akár megelőzheti a termelő szféra jelentős részét. –
