Szélsőséges esetben akár a Microsoft feldarabolása is lehet a következménye az amerikai igazságügyi tárca és 19 szövetségi állam keresete nyomán most megszületett bírói határozatnak. Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró szerint ugyanis a társaság, amely 474 milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációjával immár a világ legértékesebb vállalata, visszaélt monopolhelyzetével a személyi számítógépekben használt operációs rendszerek és internet-böngészők terén, s ezzel kárt okozott a fogyasztóknak.
A 207 oldalas határozat kimondja többek közt, hogy piaci erejére és hatalmas nyereségére támaszkodva a Microsoft meggátolta más cégek olyan kezdeményezéseit, amelyek a fő termékeivel szembeni verseny erősítésére irányultak. Jackson bíró szerint ilyen eset volt, amikor a társaság ingyen csatolta a maga internet-böngésző programját a Windows operációs rendszerhez, s ezzel kilátástalan helyzetbe hozta a rivális Netscape céget, amely így ez év márciusában kénytelen volt megadni magát a felvásárlási ajánlattal jelentkező America Online-nak. Ez az indoklás azért érdekes, mert a Microsoft vezetői éppen azzal érveltek, hogy a Netscape beolvadása nyomán okafogyottá vált az ellenük felhozott vád.
A határozat megállapítja, hogy a cég – pusztán a saját érdekeit szem előtt tartva – megakadályozta a fogyasztók számára előnyös újításokat. Lehetetlenné tette a személyi számítógépeket gyártó vállalatok számára, hogy olyan módosításokat hajtsanak végre a Windows operációs rendszereken, amelyekkel azok egyszerűbbé és még inkább felhasználóbaráttá válnának, holott a fogyasztók részéről fennállt ez a követelés.
A Microsoft ellen a kormány már korábban is indított egy trösztellenes eljárást, akkor első fokon elmarasztaló ítélet született, másodfokon azonban a cég megnyerte a pert. A mostani újabb ügyben a bírói határozat fényében igen rosszul áll a Bill Gates vezette birodalom szénája, mivel Jackson szinte kivétel nélkül megalapozottnak ítélte a felperesek állításait. A tényfeltáró határozat ellen nem lehet fellebbezni, a következő körben a kormány és a szövetségi államok tárják elő álláspontjukat arról, hogy a határozat nyomán miként alkalmazandók az antitröszt-törvények, illetve a Microsoft reagál részint a határozatra, részint a felperesek indítványára.
Ez a kör jövő január végéig zárul le, s akkor kezdődhet az utolsó tárgyalási szakasz, amelynek során Jackson bírónak meg kell állapítania: elkövetett-e jogsértést a Microsoft, s ennek alapján kell meghoznia ítéletét; ez ellen már lehet fellebbezni. Jogi szakértők szerint valószínűsíthető, hogy az ítélet törvénybe ütközőnek fogja találni a Microsoft piaci magatartását. A lehetséges szankciók skálája azonban nagyon széles, a vállalat tevékenységét korlátozó rendelkezésektől egészen odáig terjedhet, hogy a bíróság a Microsoft feldarabolását írja elő a különböző üzletágak mentén. Ez történt 1984-ben az AT&T telefontársasággal, most viszont a szakértők kevéssé tartják valószínűnek ezt a végkifejletet.
Joel Klein szövetségi főállamügyész-helyettes nyitva hagyta a peren kívüli megegyezés lehetőségét, s ugyanerre utalt Bill Gates is. –
