Nyugtalanok a brókerek, lélegzetelállító változékonyságot mutat a technológiai részvények árfolyama. Vélt vagy valós inflációs félelmek mételyezik a közhangulatot. A 20. és a C utcák sarkán található tágas washingtoni iroda gazdája, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) elnöke ennek ellenére figyelemre méltóan higgadt ember benyomását kelti.
A Fed első számú vezetője a gyors gazdasági növekedés dacára is biztos abban, hogy a gondosan karbantartott monetáris és fiskális politika – a termelékenység folyamatos javulásával párosulva – a “zökkenőmentes lassulás” pályájára állítja a gazdaságot Amerikában. Ahol egyelőre ugyan viszonylag halványan, de mégis látszanak a GDP-növekedés lassulásának jelei. A részvénypiac meglehetősen lanyhának bizonyult az elmúlt fél évben, a fogyasztói bizalom októberben tovább esett. A lakásépítések értéke június óta a legalacsonyabb szinten áll, az ingatlanvásárlások 2 százalékkal csökkentek. Öt havi felfutás után szeptemberben alábbhagyott a kereslet valamennyi tartós fogyasztási cikk – legyen az mosógép vagy számítógép – iránt.
A kiigazítást a Fed a monetáris politika szigorításával igyekezett elősegíteni: júniusban és augusztusban is 25-25 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. A hosszú lejáratú kamatok két éve nem tapasztalt magasságokba emelkedtek – a 30 éves kincstárjegyek hozama az egy évvel ezelőtti 4,7 százalékról 6,4 százalékra, a hasonló időtartamra szóló jelzáloghiteleké pedig 8 százalék fölé.
A szigorúbbá váló monetáris politika révén az értéktőzsde – az elmúlt évek növekedésének egyik motorja – stagnál. Az árfolyam-emelkedés lefékeződése az eddig példátlanul dinamikusan bővülő fogyasztás visszafogásával valóban lassító hatást válthat ki. A fogyasztói és üzleti bizalom csökkenése is mérsékli a gazdasági növekedést. A monetáris hatóságok ezt valószínűsítik; erre utal Robert T. Parrynek, a San Franciscó-i regionális Fed elnökének október végi nyilatkozata, miszerint 2000-ben a gazdasági aktivitás további lefékeződésére kell számítani.
A lassulás semmiképpen nem jelent leállást, legalábbis Greenspan optimista forgatókönyve szerint nem. Ha ugyanis a kiigazítás zökkenőmentes lesz, s az infláció a kezelhetőség határain belül marad, akkor elkerülhető a fájdalmasabb beavatkozás. Szinte biztosra vehető a november 16-i – idei harmadik – kamatemelés, de ez után egy ideig várhatóan változatlanul hagyják a kamatokat.
Ilyen nyugodt optimizmus mellett joggal vetődnek fel bizonyos kérdések. Melyek azok a baljós jelek, amelyek az elmúlt hetekben komoly félelmet keltettek az elemzőkben? Vajon nem kell-e nagyobb jelentőséget tulajdonítani a termelői árindex váratlan megugrásának, az emelkedő energiaáraknak vagy a szűk munkaerőpiacnak? Úgy tűnik, nem. Részben, mert a negatív jelenségek egy része egyszeri hatások következménye: ilyen volt a cigarettaárak hirtelen megugrása miatt bekövetkezett infláció-emelkedés. A vállalatok jelentős része pedig a fokozódó költségterhek ellenére is növelni tudta termelékenységét. A harmadik negyedévi emelkedő profitok azt jelzik, hogy a cégek – a hatékonyság fokozásával – áremelés nélkül is magas bevételt érhetnek el. “A korábbi félelmek nem igazolódtak, a termelékenység emelkedik” – mutatott rá Michael H. Moskow, a Federal Reserve System chicagói részlegének elnöke. Ez azt is jelentheti, hogy a gazdasági növekedés üteme tartósan meghaladhatja a Greenspan által nemrégiben 3 százalékra becsült értéket.
Az érvek ugyan meggyőzőnek tűnnek, az optimista forgatókönyv láttán azonban a jegybankrendszeren belül is akadnak tamáskodók. Több szakértő is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy elérkezett volna az amerikai gazdaság régen várt lassulása. A negyedik negyedévre jelzett, éves szinten 4 százalékos növekedés legalábbis nem erre utal. A termelékenység további javulásáról szóló előrejelzést is sokan erős kétkedéssel fogadták. Többen aggódnak amiatt, hogy a növekvő bérek és emelkedő nyersanyagárak komoly lökést adhatnak a jövő évi inflációnak.
Egyelőre azonban Greenspan biztos abban, hogy a fokozatosságra épülő, jól bevált politikája nyomán a gazdaság a legjobb úton halad a sima landolás felé. Az amerikai gazdaság irányításában nem szokatlan a feladat, Greenspannek pedig már van gyakorlata ennek kezelésében. Öt éve, 1994-ben szintén a gazdaság lehűtése volt a cél: a Fed egy év leforgása alatt a duplájára emelte a rövid lejáratú kamatokat. Az eredmény gyors és látványos volt, a monetáris restrikciót követően a gazdaság 1996-ban új lendületet vett, miután megszabadult az inflációs tehertől.
Ezúttal vélhetően könnyebb dolga lesz a jegybanknak, hiszen a gazdaság alapvető mutatói kedvezőbb képet mutatnak, mint öt évvel ezelőtt. Greenspan nyugalma és optimizmusa arra épül, hogy az azonnali komolyabb beavatkozás helyett célszerűbb lehet “bevárni” az inflációt. Mások szerint az effajta reaktív megközelítés nehezebben alkalmazható, ha a gazdasági növekedés és az infláció nem a hagyományos koreográfia szerint követik egymást. “Ha a monetáris politika irányítói időben és kellő gyorsasággal cselekednek, lehűthetik az inflációs várakozásokat, és így elejét vehetik az infláció elszaladásának. Ám a gazdaság működését, szerkezetét övező bizonytalanság mégis a megfontoltabb politika jogosultságát igazolja” – véli Robert T. Parry.
A Fed dolgát jócskán megnehezítő bizonytalansági tényezők közül a legfontosabb az erőteljes külgazdasági növekedés és a pénzügyi piacok hullámzása. A gazdasági dinamika élénkülésével összefüggésben megnőhet a külső kereslet az amerikai exporttermékek iránt, ami ellentétes irányban hat a Fed lassításra irányuló erőfeszítéseivel. Mindenesetre az Európai Központi Bank (ECB) novemberi 4-i kamatemelése az európai gazdaság izmosodására utal.
A tőzsdei árfolyamokat övező bizonytalanság még komolyabb veszélyeket rejthet magában. Ha az általános vélekedések szerint túlértékelt részvények ára hirtelen zuhanna, az – a Fed minden igyekezete ellenére – a háztartási és vállalati jövedelmek radikális megcsappanásán keresztül az egész amerikai gazdaságot mély recesszióba sodorná.
Hogy akkor végül is milyen esélye van a zökkenőmentes földet érési politika sikerének? Nos, a hozzáértő gazdaságpolitikai irányítás ellenére is még egy ideig nem árt bekapcsolva hagyni a biztonsági öveket.
Š Business Week
