Eddig kevéssé került reflektorfénybe Hajdu András, hiszen október végéig nem nyilvános cégnél, a svájci központú gyógyszeripari multi, a Novartis magyarországi pénzügyi vezetőjeként dolgozott. November elsejétől azonban változott a helyzet: a tiszaújvárosi vegyi cégcsoportnál, a TVK-nál elvileg a részvénytulajdonosok mindegyike kontrollálhatja majd munkáját.
AMERIKAI TAPASZTALATOK. Amikor felkérték, szinte azonnal igent mondott, mert – mint kifejti – ez a feladat sokkal nagyobb önállóságot biztosít számára. “Egy tőzsdei társaság pénzügyeinek vitele messze a legizgalmasabb feladat a szakmában” – teszi hozzá. Egy-egy tőkepiaci tranzakció előkészítése komoly kihívás, amelyben – csakúgy, mint a befektetői kapcsolatok területén – jól hasznosíthatja majd Amerikában szerzett marketing tapasztalatait és az ottani egyetemi tanulmányai során elsajátított pénzügyi ismereteit.
A hirtelen váltás nem jelenti azt, hogy rosszul érezte volna magát eddigi munkahelyén. Az ott töltött hat év alatt nagyon sokat tanult, e nélkül – vallja be – esélye sem lenne, hogy egy ilyen feladatra felkérjék, viszont az évek során a gyógyszercégnél végzett munka rutinná vált számára. A vezető a Ciba Hungária Kft. pénzügyi igazgatójaként részt vállalt a két bázeli központú gyógyszermulti, a Ciba és a Sandoz tavalyelőtti fúziója kapcsán szükségessé vált honi egyesülési munkálatokban. Az utóbbi két évben pedig ő volt az így létrejött, 30 milliárd forintos magyarországi árbevételű Novartis Hungary pénzügyeinek irányítója.
BELESZÓLÁSI LEHETŐSÉGEK. A váltást azzal indokolja, hogy az eddigi kontrolling túlsúlyú feladat helyett a TVK-nál lehetősége nyílik önálló tőkepiaci műveletek végzésére, a pénzügypolitikai irányvonal alakítására, és beleszólási lehetősége lesz a stratégiai döntésekbe is. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 1996 óta jelen lévő TVK-nál a vállalati pénzügyeket egészen más szemszögből lehet és kell irányítani. A vegyipari cég mellett szólt az is, hogy árbevétele alapján a TVK négyszer akkora cégcsoport, mint a Novartis magyar leánycége. Hajdu András azonban egyetlen fillér megtakarítását sem tartja jelenleg részvényekben, ahhoz véleménye szerint nagyon komoly összegre lenne szükség, ráadásul olyan pénzre, amit esetleg csak öt év múlva szeretne viszontlátni, mivel a magyar papírok kockázata jelenleg számára meglehetősen nagy.
A pénzügyi területen a legjellemzőbb vezetői hiba, amikor egy növekvő cégnél a hagyományos, a kisebb szervezetben még működő megoldásokat próbálják továbbra is használni. Pedig ilyenkor már nem működik a “mindenki ismer mindenkit”, a “mindent látok” elve. Egy nagyobb cég vezetéséhez pontosan körülhatárolt feladatkörök és az elvégzett feladatok ellenőrzése szükséges. Emellett a hatékonyság rendkívül lényeges kérdés, különösen egy pénzügyi vezető számára.
Hajdú András szerint a multinacionális cégek jelenléte kapcsán a legfontosabb talán az, hogy magas szintű vállalati kultúrát hoztak az országba. A pénzügyi területen ebből első helyen a fegyelmezettség meghonosítását kell említeni. A könyvek állapota, a jelentések tartalma és minősége sokat javult ennek révén.
Hasonlóan a legtöbb vezetőhöz, Hajdu is átlag 10-12 órát dolgozik, attól függően, van-e határidőre elvégzendő feladat. Jó időbeosztás nélkül akár napi 16 órát is kitenne a munka, de így már nem maradna idő a családra. Két – 13 és 15 éves – gyermeke mellett ma már kicsit több szabadidő marad más elfoglaltságra is. Bevallása szerint szinte minden érdekli, ám különösen szívesen olvas a számítástechnika, a kommunikáció újdonságairól. Emellett kedveli a jazzt, annak is dallamosabb irányzatait. Fiatalon versenyszerűen vízilabdázott. Most is sokat mozog, főleg biciklizik és reggelente tornázik. Állítja: máshogyan nem lehetne bírni a mindennapi hajtást.
Saját elmondása szerint optimista, vidám természetű ember, munkatársaival meglehetősen közvetlen légkörben dolgozik. A jó vezető szerinte tisztában van azzal, hogy az együttműködést nem lehet kikényszeríteni, a munkatársak, beosztottak elismerését ki kell érdemelni. Ehhez ugyanakkor nem az óriási iroda, a dekoratív titkárnő, vagy más, a cégtől kapott státusszimbólum szükségeltetik. “Az ilyen eszközökkel kivívott tisztelet nem tisztelet” – véli a pénzügyi vezető.
Álláspontja szerint a cégvezetést nem lehet megtanulni – ha nem így lenne, minden cég jól működne. Hite szerint nagyon fontos az őszinteség, az, hogy önállóságot kapjanak a munkatársak, s tisztában legyenek azzal, milyen szervezetben, mi a feladatuk, hiszen talán ez a legfőbb motiváló tényező; bár ehhez a vezetési stílushoz egy kicsit több idő kell. A leggyakoribb buktató, hogy a rövid távú érdekek a legtöbbször ellentétbe kerülnek a hosszú távú célokkal. Ekkor a vezető feladata meggyőzni az érintetteket: miért fontos ez vagy az a feladat.
Amennyiben etikai jellegű konfliktusba kerülne mindenkori munkaadójával, vagy erkölcsileg nem érezné elfogadhatónak a feladatát, akkor felállna és távozna, ám szakmai jellegű kérdésekben a kompromisszumok híve.
BEÉPÍTETT KONFLIKTUSOK. Általában létezik egyfajta “beépített konfliktus” a menedzsment és a tulajdonosok között, ráadásul az utóbbiak – Hajdu szerint természetes módon – mind nagyobb beleszólást követelnek a stratégiai irányításba, lévén az ő pénzükről van szó. A pénzügyi szakember azt vallja: a piacgazdaságban a tulajdonosé a végső döntés; aki ezt nem tudja tolerálni, az ne menjen alkalmazottnak.
Egy multinacionális cégnél viszont a pénzügypolitikai döntések jellemzően a külföldi központban születnek meg, helyi tőkepiaci műveletek levezénylésére sincs sok lehetőség. Még egy zártkörű kötvényértékesítést is többször meggondolnak a tulajdonosok. Emellett a multiknál megfigyelhető az a tendencia is, hogy pénzügyi részlegeik – az európai integrációval párhuzamosan – 6-8 év múlva Közép- és Kelet-Európában is regionális szinten intéződnek majd, a finanszírozási és könyvelési feladatok fokozatosan visszaszorulnak Magyarországon.
HAJDU ANDRÁS 43 éves, 1979-ben a budapesti közgazdasági egyetemen, egy évtizedre rá pedig az Ohio State Universityn szerzett diplomát.
1980-tól öt évig a Nikex kereskedelmi vezetője, ezt követően 1989-ig a Geominco Trading Co. kereskedelmi igazgatója volt; az utóbbi cégnél, 1987 és 1989 között Amerikában kötött üzleteket. Két évig a floridai illetőségű East-West Joint Ventures Inc. külkereskedelmi igazgatójaként dolgozott, majd a Controll Elektronika és Számítástechnika nevű vállalat pénzügyi igazgatói teendőit látta el.
A Ciba Hungária Kft.-hez 1993-ban került, ahol eleinte számviteli vezetőként, majd 1994-től pénzügyi igazgatóként dolgozott. Ezt a tisztét a fúzió nyomán létrejött Novartis Hungary Kft.-nél is megtartotta. Innen igazolt át novembertől a TVK-hoz.
