A daytrade olyan tőzsdei üzlet, amikor a befektető ugyanazt az értékpapírt megvásárolja, s el is adja egy kereskedési nap alatt. Általában a spekulánsok egy kisebb, rendkívül aktív csoportja, valamint a nem konzervatív üzletpolitikával rendelkező brókercégek üzletkötői használják ezt a formát, naponta akár többször is. Mégpedig azért, mert napon belül nem kell elszámolni a részvényekkel a Központi Elszámolóház és Értéktár felé, s így lehetőség nyílik arra is, hogy olyan papírokat értékesítsenek, amelyeket még meg sem vásároltak. Lényegében mindegy, milyen irányban változik az árfolyam, a fontos az, hogy a trend jól érzékelhető legyen, és minél nagyobb mértékben mozogjon a kurzus. Emelkedő árakra számítva a nap elején vásárolnak, később pedig – a magasabb árfolyamok mellett – eladnak; csökkenő árak láttán, illetve reményében előbb eladnak, hogy később ugyanazt visszavásárolják.
Az egy nap alatt elérhető nyereség (vagy veszteség) elméleti plafonja 100 százalék körül van. Egyfelől, a legrugalmasabb brókercégek is bekérik a napon belül megkötött üzlet árfolyamértékének 20 százalékát, másrészt bármely részvény árfolyama maximálisan 20 százalékot változhat egy nap alatt – ezt követően felfüggesztik annak kereskedését. Ha tehát valaki 100 forintos árfolyamon vesz részvényt, s azt az esetleg bekövetkező 120 forintos csúcson sikerül eladnia, akkor 20 forintot nyerhet – vagyis annyit, amennyit legjobb esetben meg kellett mozgatnia az ügylet érdekében. –
