Létezik olyan cég, amellyel szemben csak akkor indult felszámolási eljárás, amikor öt év alatt már 800 millió forint köztartozást halmozott fel. “Pedig az adósság nem az egyik pillanatról a másikra alakul ki” – utal az ellenőrzés hiányosságaira Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke, a Kereskedelmi és Pénzügyi Szervezési-Tanácsadó (Kerszi) Rt. vezérigazgatója. Hozzátéve: a magáncégek sem tesznek túl sokat azért, hogy jogos követeléseiket valaha is viszontláthassák. Magyarországon egyébként jelenleg 10-11 ezer felszámolási eljárás folyik, s évente 2,0-2,5 ezer újat indítanak.
A hitelező jól teszi, ha a fizetési határidő lejárta után első lépésként felszólítja az adóst a tartozásának rendezésére. Az esetek többségében válaszra sem méltatják az ilyen tartalmú leveleket, ekkor fizetési meghagyást célszerű kibocsátani az adóssal szemben, s a bankjának is azonnali beszedési megbízást adni. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a szerződésben kikötöttük ennek lehetőségét. Ebben az esetben a pénzintézet köteles a beszedési eljárást végrehajtani: ha van az adós számláján a tartozásnak megfelelő összeg, azt a hitelezőnek kifizetni, amennyiben nincs annyi pénz, akkor az adós bankszámláján található összeget azonnal, a hiányzó részt pedig az első lehetséges alkalommal átutalni. (Ha több hitelező is rendelkezik hasonló garanciával, akkor a bank természetesen időbeli sorrendet alakít ki.) A szerződések zömében azonban nem szerepel ilyen kitétel.
A nagyobb biztonság elérésének másik módja, amikor az adós a szerződésben hozzájárul, hogy a számláját vezető bank bevétel-engedményezés jogcímen teljesítse a mindenkori kötelezettséget.
Pénzügyi területen egy harmadik megoldás is lehetséges, mégpedig az, hogy a hitel folyósításának feltételeként a hitelező javára jelzálogjogot jegyeznek be az adós tulajdonában lévő ingatlan(ok)ra, ingóságokra (árukészletre, berendezésekre, járművekre). Az ingóságoknál azonban rendkívül fontos, hogy közjegyzői okiratban rögzítsék a megállapodást, mert a követelés csak ekkor érvényesíthető. A “jelzálogosított” ingóságok országos nyilvántartásba kerülnek, így a megterhelés azonnal kiderül, ha az adós értékesíteni akarná a hitelező felé biztosítékként szolgáló vagyontárgyait.
KIVÁLTSÁGOS HITELEZŐK. “Alapvető probléma, hogy az esetek nagy részében még az állami hitelezők sem kötnek ki megfelelő garanciákat” – osztja meg tapasztalatait Molnár György. Igaz, a nem magán hitelezők – például az adóhatóság – rendelkeznek olyan jogosultsággal, hogy az adós cég ingó és ingatlan vagyonára azonnali hatállyal végrehajtási jogot szerezhessenek. Nem kell tehát kivárniuk azt az időt, amíg a földhivatal teljes körűen rávezeti a tulajdoni lapra a végrehajtási jogot. A többi hitelezőnek viszont a felszámolás kezdő időpontjához képest leg-alább hat hónappal korábban bejegyzett, érvényes jelzálogjogot kell igazolnia.
Amennyiben egy cég felszámolás alá kerül, a követelések teljesítése sorrendjének meghatározásakor kiváltságos helyzetet élveznek a fent említett jogosultságok valamelyikével rendelkező hitelezők, például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Ha a hitelező és az adós között normálisan működő gazdasági kapcsolat alakul ki, akkor az adós cégtől végképp elvárható, hogy tájékoztassa üzleti partnerét – például kifizetetlen kinnlevőségeiből fakadó – átmeneti problémájáról. Komolyabb esetben pedig arra kellene törekednie, hogy hitelezőivel egyezségi megállapodást hozzon létre, amelynek keretében feltárják a vagyoni és gazdálkodási helyzetét, s az adós egy átmeneti fizetési moratórium után teljesíti a fizetési kötelezettségeit, és reorganizálja a tevékenységét. “A jelenleg hatályos törvény erre sem a hitelezőt, sem az adóst nem ösztönzi, részben a bonyolultsága miatt, részben pedig azért, mert a hitelezők azon felfogását tükrözi, hogy ha a helyzet olyan súlyosra fordul, a felszámoló majd mindent elvégez helyettük. E mentalitással azonban az esetek döntő többségében elveszítik a teljes követelésüket” – szögezi le a FOE elnöke.
JOGI ÚTON. A jelenlegi eljárási rend szerint, ha a hitelező nem kap választ a számlája kiegyenlítését sürgető levelére, bírósághoz fordulhat, s kezdeményezheti az adós fizetésképtelenségének megállapítását. A bíróság ekkor felszólítja az adós cég vezetését, hogy nyilatkozzon: képes-e rendezni a tartozását. Ha az adós erre sem reagál, a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget. Ha viszont érkezik válasz a felszólításra – az adós általában halasztást kér vagy egyezséget ajánl -, elkerülhető a felszámolási eljárás. Nem árt azonban már a szerződésben garanciákat kikötni, mert Molnár György szerint a felszámolási eljárások 99 százalékában a nem kiemelt hitelezők, szállítók semmilyen kielégítésben nem részesülnek.
