Évente mindössze két rendkívüli szünnapot engedélyez a hitelintézeti törvény a hatálya alá tartozó pénzügyi intézményeknek, amelyeket azok – természetesen előzetes bejelentés alapján – bármikor kivehetnek az esztendő folyamán. Most azonban egy éppen kihirdetés alatt álló nemzeti banki rendelet 1999. december 30-tól 2000. január 3-ig, összesen öt szolgáltatásmentes napot ír elő a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak, függetlenül a törvényben engedélyezett szünettől.
Nem kétséges, ez a három munkanapból és egy kétnapos hétvégéből álló pauza pontosan azért kell az érintett intézményeknek, hogy az amúgy minden év fordulóján esedékes zárást és nyitást az üzletmenet folytonosságának megszakítása nélkül elvégezhessék. A hosszabb, biztonságosabb ráhagyás most az ezredfordulós váltás miatt válik szükségessé. A legtöbb banknál ugyanis szeretnék befejezni az 1999. évi könyvelést még december 30-án és 31-én, szemben a korábbi esztendők gyakorlatával, amikor ez a művelet bőven átnyúlhatott a következő januárra. Leginkább azért ez a nagy sietség, mert a további három nap elengedhetetlen a rendszerek indításához.
Igaz, az eddigi tesztek – amelyeket gyakorlatilag minden banknál már több ízben elvégeztek – egyöntetűen azt jelzik, hogy nem lesz különösebb fennakadás a szilveszteri dátumváltáskor, de nem zárható ki, hogy netán valamelyik banki üzletág rendszere meghibásodik. Aminek egyébként az esztendő bármelyik napján ugyanakkora az esélye, mint az utolsón – állítják a szakértők.
Az ügyfelek számára azonban – épp az ötnapos kihagyás miatt – valamelyest lelassulnak majd a pénzügyi szolgáltatások, az eddig megszokott átutalási idő meghosszabbodik. Ez azt jelenti, hogy míg eddig a bankon belüli tranzakcióknál már másnap, bankok közöttinél pedig legkésőbb két napon belül célt értek az átutalások, addig 1999. és 2000. fordulóján egy ilyen művelet legalább öt napba telik majd. A december 29-én elindított pénzek tehát legkorábban csak január 4-én jelennek meg a rendeltetési helyükként kijelölt számlákon. Azaz, hiába lesz hétfő január 3-a, ne csodálkozzon senki, ha akkor – egyben az esztendő első munkanapján – még a decemberben megüresedett vagy lesoványodott állapotban találja bankszámláját. 2000. január 4-ig viszont minden átutalásnak meg kell érkeznie; ha ez nem következne be, természetesen már jogos a pórul járt ügyfél reklamációja.
Akadnak azonban olyan szolgáltatások is, amelyeket nem érintenek a banki szünnapok. Az utcai bankjegykiadó automatákból például bármelyik nap fel lehet majd venni készpénzt, persze csupán a december 29-ére kimutatott egyenleg erejéig. Azok közül pedig, akiknek nincs kártyája, vagy mégsem bíznak az elektronikában, meglehet, sokan ott toporognak majd december 28-án, 29-én a bankfiókok előtt, nem kis munkára kényszerítve a szünnapokat amúgy sem pihenéssel töltő banki alkalmazottakat.
Kételkedő mindig akad, bár a bankok – az ominózus eseményig még hátralévő bő három hónap dacára – már eddig is különböző látványos tesztekkel bizonyították a nagyközönség (és persze önmaguk) számára, hogy nem lesz fennakadás a dátumváltáskor. “Az ország legnagyobb kereskedelmi bankja, az OTP a második helyen álló Magyar Külkereskedelmi Bankkal karöltve még augusztusban szimulált egy 2000-es dátumozású műveletsort, bevonva az akcióba a hitelintézetek közötti műveleteket végrehajtó bankközi zsírórendszert is” – tájékoztatta a Figyelőt Braun Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A teszt negyedik szereplője, ellenőrizendő minden apró részletet, a Magyar Nemzeti Bank volt.
Az OTP-nél egyébként már minden nagy rendszer túl van a tesztelési időszakon, s a próbák megnyugtató eredményeket hoztak. Mi több, e tesztek eredményeit nemcsak a 2000-es dátumváltást előkészítő és majdan levezénylő szakemberek értékelték pozitívan, hanem a bank belső ellenőrzési rendszere is. “Szeptember végével a Budapest Banknál is lezárul a tesztelési fázis, minden futó alkalmazási funkció 2000-kompatíbilis” – állítja Tamás Péter projektvezető. A sikeres próbák után a hitelintézetnél az év végéig még hátravan a dátumváltás koreográfiájának kialakítása, vagyis annak meghatározása, hogy az átállás során, ki, mikor, milyen feladatot hajt majd végre. Továbbá át kell hangolni az úgynevezett üzletfolytonossági tervet is. Ilyet mellesleg minden bank készít – s nem csak ez év végére, hanem minden potenciális üzemzavar esetére -, hiszen ez biztosítja a szolgáltatások folyamatosságát.
Aggodalomra az eddigi ismeretek szerint semmi ok – hangoztatják a hozzáértők -, s ezt a nemzetközi minősítések is megerősítik: az ezredfordulós probléma kérdésében a bankok a gazdasági szféra talán legfelkészültebb szereplői. Mindenesetre félelmeik ezen intézményeknek is vannak, miután alaposan függenek az energetikai és távközlési szektortól, ahol persze ugyancsak gőzerővel dolgoznak a váltás veszélyeinek kiküszöbölésén.
