Mindössze négy alkalmazottat foglalkoztat az ismert futurológus és jövőkutató, John Naisbitt cége, mégis 42 országban van jelen. “Több évvel ezelőtt az volt a felfogásunk, hogy nagy, sok százezer fős multinacionális vállalatok fogják uralni az egész világot. Mára bebizonyosodott, hogy nem egészen erről van szó – elmélkedett Naisbitt 1997-ben -, napjainkban át kell gondolnunk, új tartalommal kell megtöltenünk a multinacionális vállalat fogalmát. Cégemnek, a Megatrends Ltd. -nek 57 vegyes vállalata van a világ 42 különböző országában. Jómagamat is beszámítva összesen négy alkalmazottat foglalkoztatunk. Mindent, amit lehetett, kiszerveztünk. Az előbbiek alapján ez a kis tanácsadó cég is multinacionális. Az új körülmények között átértékelődik a nagyság fogalma. Sokkal inkább a nagy hálózat, mint a nagy infrastruktúra vagy rendszer válik döntő tényezővé.”
FELFUTÓBAN. A menedzsment tanácsadás igencsak gyerekcipőben járt a nyolcvanas évek elején. Az egész világon mintegy 20 ezer fő dolgozott e szakmában. Az “iparág” amerikai árbevétele alig haladta meg az 1,2 milliárd dollárt, s globálisan is éppen csak felülmúlta a 2 milliárdot. Az azóta eltelt majd’ két évtized viszont villámgyors felfutást produkált: 1994-re 34,5 milliárd dolláros árbevételt ért el, 1998-ra pedig több mint a dupláját, 73 milliárdot mutatott fel az addigra közel 200 ezresre duzzadt professzionális tanácsadói kör. Az ezredfordulóra ez a forgalom közel 120 milliárd dollárra nőhet. A legnagyobb növekedést az informatikához, a szervezeti megújuláshoz és az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó tanácsadási területek érték el.
Magyarországon a nyolcvanas évek végén megtörtént politikai változások előtt a tanácsadási szolgáltatást államilag irányított, ágazati szervező intézetek vagy különböző minisztériumok részlegei nyújtották. Napjainkra a hazai professzionális tanácsadó szakma jelentősen fejlődött. Egymillió lakosra ma nálunk 250 tanácsadó jut. A megfelelő érték Németországban 690, Angliában 603, a szomszédos Ausztriában pedig a honival egyező 250 fő. A tanácsadók száma tekintetében tehát megközelítettük már számos nyugati ország színvonalát.
A korábbi években a tanácsadó funkciója sokban hasonlított a különféle termékeket és szolgáltatásokat nyújtó szállítókéhoz. Hosszabb-rövidebb idő alatt a tanácsadó elkészített egy elég terjedelmes jelentést és egy levél kíséretében vagy egy prezentáció keretében “leszállította” azt az ügyfélnek. Az elmúlt évek során ez a viszony fokozatosan kölcsönös partnerséggé alakult át, s egyre inkább az ügyfél hatékonyságának növelése lett a fő cél. Az új technológiák, a tudásbázisú menedzsment hatására nagy annak a valószínűsége, hogy iparágunk elindul az óradíj alapú tanácsadástól a sikeres implementálás irányába.
A fejlett világ már az informatikai és a tudásbázisú társadalom küszöbén áll. Csakis azok a tanácsadó cégek lehetnek majd sikeresek, amelyek képesek lesznek az informatika fejlődését folyamatosan nyomon követni és problémamegoldási módszereikbe megfelelően integrálni. A piacok globalizálódnak. Megszűnik a belső, a regionális és a világpiacok merev elhatárolódása. Ebből adódóan a tanácsadó vállalatoknak kínálatukat, stratégiafejlesztési koncepciójukat ehhez a globalizált piachoz kell igazítaniuk. Folyamatosan nő a megbízó vállalatok alkalmazottainak tudása. Az ügyfelek egyre nagyobb számban tanulják meg, miként kell a tanácsadókat használni. Az utóbbiak csak akkor tudják megállni a helyüket ebben a helyzetben, ha munkatársaikat folyamatosan képezik.
Az információtechnológia robbanásszerű fejlődése a tanácsadó szakmát sem hagyta érintetlenül. Míg korábban elég volt a tanácsadó fejében a szaktudás, ma már ez nem kielégítő, szükség van fejlett információ technológiai ismeretekre is. Számos cég ezért korábbi függetlenségét veszélyeztetve szorosabb kapcsolatokat kezd kiépíteni számítógépes rendszerszállítókkal, szoftvercégekkel.
INTEGRÁTOROK ÉS SPECIALISTÁK. A 21. századi tanácsadásról írt könyvében Fiona Czerniawska így látja a szakma jövőjét: egyrészt a jelentős technikai és technológiai ismeretek miatt a generalisták és a specialisták között állandóan meglévő harcot inkább az utóbbiak fogják megnyerni. Ebből fakadóan viszont – hasonlóan a nagy építkezések és beruházások gyakorlatához – megjelenik az igény a rendszer- vagy megoldásintegrátor cégek iránt. Ezen fővállalkozók lesznek azok, amelyek összefogják az adott problémán dolgozó összes tanácsadó munkáját. A siker érdekében stílust kell váltani. A tényszerű közlés és a hűvös elegancia már nem lesz elég a jövőben, egyre fontosabbá válik viszont az érzelmi intelligencia. A jövő tanácsadóját furcsa kettős kötődés fogja jellemezni. Egy meghatározott cégben és szervezetben fog dolgozni, de a legfontosabb kötődés számára a szakmája és szakmai sikere lesz. A főállású munkavállalók mellett egyre nagyobb számban jelennek majd meg szabadfoglalkozású szakemberek. –
