A klímavédelem szerepelt napirenden az uniós tagállamok és a tagjelölt országok környezetvédelmi minisztereinek – köztük a magyar delegációt vezető Pepó Pálnak – nemrég Helsinkiben megtartott “csúcstalálkozóján”. A fenyegető környezeti válságot csak az úgynevezett üvegházhatású gázok (főként a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid) kibocsátásának csökkentésével lehet elérni. Az 1997-es kiotói klímaértekezleten az OECD-államok és az átalakuló gazdaságú országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy e káros anyagok kibocsátását együttesen 5 százalékkal csökkentik, azaz 2006 és 2008 között ennyivel alacsonyabb értékek mérhetők majd, mint 1995 és 1997 között. Magyarország előzetesen a kibocsátások 6 százalékos visszaszorítását irányozta elő.
A helsinki találkozón az Európai Környezeti Ügynökség bemutatta a kontinens környezeti állapotáról összeállított átfogó jelentést, melynek kimunkálásában magyar szakértők is részt vettek. A brüsszeli Európai Bizottság előterjesztésében napirendre került a több mint másfél éves egyeztetés nyomán kidolgozott európai klímavédelmi stratégia is. Az unióból érkezett szakemberek is elismerték, hogy a csatlakozásra váró országok az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátásának csökkentésében megelőzik az unió tagállamait. Ugyanakkor Magyarországon egységnyi nemzeti termék előállításához még mindig kétszer-háromszor több energiát használnak fel, mint Ausztriában.
Mértékadó becslések szerint az energiafogyasztás 10 százalékos csökkentésével a nemzetgazdaság 50-70 milliárd forintot takaríthatna meg. Ezért a környezetvédelmi tárca – az érintett minisztériumokkal, illetve a tudományos élet és a környezetvédő mozgalmak képviselőivel együttműködve – december 31-ig átfogó klímavédelmi stratégiát dolgoz ki és tár a közvélemény elé. Ez egyben alapfeltétele annak, hogy a klímavédelmi célokat szolgáló uniós pénzforrások hozzáférhetővé és mozgósíthatóvá váljanak. –
