Teljes konfúzióban hagyta a pénzpiaci szereplőket az Európai Unió (EU) múlt heti kölni csúcstalálkozója. A pénteki végleges záródokumentum nyilvánosságra hozatala előtt ismertté vált első változatban még az állt, hogy az EU-vezetők nem aggódnak az euró gyengélkedése miatt, s hosszabb távon igen jónak tartják kilátásait. Ehhez képest azután a hivatalos verzióból teljes egészében kimaradt az euróval foglalkozó szakasz, amit elsősorban a fizetőeszköz újabb mélyrepülése magyaráz.
A történések azért érdekesek elsősorban, mert a piacok éppen az EU-csúcstól vártak állásfoglalást arra nézve, mit kíván tenni a 11 valutauniós tagállam az euró gyakorlatilag folyamatos romlásával kapcsolatban (az utóbbi hetek árfolyamalakulásáról lásd grafikonunkat a 19. oldalon). A kommüniké megváltoztatására a Giuliano Amato olasz kincstárügyi miniszter által ismertetett hivatalos magyarázat szerint azért került sor, mert az EU-vezetők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a piacokat nem szabad fölös mennyiségű üzenettel elárasztani.
Hans Eichel német pénzügyminiszter, akinek nevéhez az eredeti változat is fűződik, maga utalt arra, hogy az Egyesült Államokban csak a jegybankelnök és a pénzügyminiszter kommentálja a dollár helyzetét. Gerhard Schröder kancellár, a csúcs házigazdája úgy vélekedett, hogy az eurót illetően csak az Európai Központi Bank elnökének szabad nyilatkoznia.
Ami a találkozó egyéb fejleményeit illeti, a fő téma természetesen a balkáni helyzet volt. Fennmaradó idejükben a kormányfők – az erős francia és a valamivel gyengébb német ellenkezés dacára – elhatározták, hogy a korábbi terveknek megfelelően július elsejétől megszűnik a duty-free kereskedelem az EU-n belül. Döntés született arról is, hogy az EU egységes kül- és biztonságpolitikai fellépését javítandó, a jövő évtől e téren külön főmegbízott fog tevékenykedni, méghozzá Javier Solana jelenlegi NATO-főtitkár személyében.
Aláírás került egy meglehetősen semmitmondó foglalkoztatási egyezményre is. A jövőben nagyobb szerep jut mindazonáltal e téren az Európai Beruházási Banknak (EIB), amelyet most felszólítottak, hogy 500 millió euró elkülönítésével kétszerezze meg a csúcstechnológiai célú kockázati befektetésekre szánt keretet; 2002-ben és 2003-ban további 1 milliárd euró áll majd rendelkezésre az ilyen ügyletek támogatására.
Viszonylag nagy hangsúlyt kapott végül Kölnben az EU bővítése. A záródokumentum méltatja a tagjelöltek által a felkészülésben mutatott előrelépést, és üdvözli a Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával folyó tárgyalások haladását. Az állam- és kormányfők szerint a jövő év végére meg kell egyezni az intézményrendszer átalakításának nyitva maradt kérdéseiben, hogy az unió 20-25 tagállammal is zavartalanul működhessen. –
