– legalábbis A magyar nyelv értelmező szótárának 1966-os kiadása szerint. Márpedig a Fidesz egyik alapító atyja, Trombitás Zoltán a minap azt találta mondani, hogy a Gazdasági Minisztérium “kommunista fészekágy”. Azóta nyelvészek vizsgálják az új jövevényszó jelentését, mi pedig megjegyezzük, hogy ilyen nyelvi fordulatokra általában akkor vetemedik a politika, ha valamely voluntarista céljának megvalósítása akadályokba ütközik. Chikán Attila nem tartotta fontosnak, hogy reagáljon a Fidesz-kongresszuson tárcáját ért támadásokra. Egyes elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy Trombitás – aki két ciklusban is parlamenti képviselő volt és a Fidesz meghatározó politikusai bizalmasának tekinthető – korántsem magánvéleményének adott hangot. Valójában a vezérkar rosszallását fejezte ki informálisan a gazdasági miniszter felé. Ezt támasztják alá azok a meg nem erősített sajtóértesülések is, amelyek szerint Orbán Viktor miniszterelnök meg kívánna válni Chikán Attilától, mert – hangzik az információ – teljesítményével elégedetlen.
Chikán majd’ egyéves teljesítményét lehet bírálni. Talán leginkább azt, hogy a minisztérium szervezeti rendszere még mindig nehezen áttekinthető. Chikán “bűne” azonban vélhetően ennél nagyobb. Két, a Fidesz számára fontos ponton kétségkívül nem ért el eredményt: egyelőre nem bontott fel egyetlen szerződést sem, amely az energetikai privatizációval volt összefüggésben – holott azt a kormány kilátásba helyezte -, és még mindig nem működik a hatékony kis- és középvállalati támogatási rendszer, pedig a kormány ezt is beígérte.
Kommunista fészekágy-e a Gazdasági Minisztérium? Stílusosan csak annyit felelhetnénk: “A fészkes fenét!” Ám ezt a szófordulatot A magyar nyelv értelmező szótára durvának nevezi, ezért finomabban szólunk: a vád alaptalan. Chikán éppen a személyzeti munkában igen aktív volt: a tárca felső vezetésében komoly átalakításokat hajtott végre, a két államtitkár mellett három helyettes államtitkárt is leváltott. Tette mindezt annak ellenére, hogy a minisztérium egyes gárdáját általánosan szakértőinek tartják – amit a tíz éve tartó és folyamatos szervezeti változásokat is túlélő viszonylagos állandóság is bizonyít.
Ezzel szemben Chikán egyik legnagyobb teljesítménye hónapok óta nem kap nyilvánosságot. A tavaszra elkészült, felügyelete alatt szerkesztett gazdaságstratégiát – amelyet eredetileg szakmai vitára szánt és amelyet tanáremberként olyannyira a szívén viselt – nem fogadták el. Jószerével még az sem világos, hogy ki vagy milyen testület buktatta meg; egyszerűen csak nincs. Vélhetőleg azért, mert a Chikán-féle változat közgazdasági értelemben liberális. (Itt jegyzendő meg, hogy a budapesti egyetem vállalat-gazdaságtan professzorát egyebek mellett éppen annak reményében fogadta örömmel az üzleti élet a miniszteri bársonyszékben, hogy az általa képviselt nézetek közgazdasági értelemben liberálisak lesznek. Egyben olyan szilárd személyiséget láttak benne, akinek értékítéletére bizton lehet számítani. Akinek a helye már csak azért is védett, mert a Rajk László Szakkollégium alapítójaként egyben a Fidesz fészekrakója.)
Mindent összevetve, amennyiben Chikán tevékenységével a legmagasabb körök tényleg elégedetlenek – hivatalos jelét ennek azonban még nem adták -, annak csakis az a diszkrepancia lehet az oka, amely a vágyak és a realitások között feszül: az álmodott növekedési ütemtől érzékelhetően elmaradnak a tényadatok; az államháztartás pénzügyi mérlegei úgy lifteznek, mint időjárási front esetén a vérnyomás; a költségvetés inog; a folyó fizetési mérleg hiánya újabb eladósodás képét vetíti előre.
Magyarországon a gazdasági miniszterek aggasztóan korán kopnak. Tapasztalatból tudjuk, hogy távozásuk oka sokféle lehet: így például jegybankelnökké történő kinevezés, stabilizációs csomag miatti önkéntes távozás, olajfoltok a ruházaton és a becsületen, és a többi… Még a leghosszabb időt az akkor éppen Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának keresztelt intézmény élén Kádár Béla töltötte el. Ez rajta kívül a magyar gazdaságra is jótékonyan hatott: a stabilitás látszatát keltette. Mondjuk úgy: a nyugalom befészkelte magát az agyakba. Kül- és belföldön egyaránt. –
