Április elején a pénzügyi kormányzat már lázasan dolgozott a 2000 januárjában hatályba lépő adóreformon, miközben Magyarország az Európai Bizottság előtt “vizsgázott”: Brüsszelben ezúttal az adózással összefüggő jogterületet világították át. “Örvendetes, hogy a harmonizáció általánosságban véve fejlettnek, jónak mondható gyakorlatilag csaknem minden adónemnél” – számolt be Őry Tamás, a magyar szakértő delegáció titkára, hozzátéve, hogy van még néhány olyan témakör, ahol a csatlakozásig további jogközelítési munkálatok szükségesek. Ugyanakkor csupán három olyan terület van, ahol úgynevezett derogációt, vagyis átmeneti mentesség iránti igényt jelentett be a magyar delegáció (lásd külön anyagunkat). S bár ma még senki sem tudja, hogy mikor történik meg a csatlakozás, a kormány annak időpontjaként 2002. január elsejét határozta meg, tehát addig kell a még szükséges harmonizációs intézkedéseket megtenni.
Magyarország számára ismeretesek minden adónemben, illetve az adóigazgatás területén is azok a közösségi szabályok, amelyeket az EU-csatlakozás idejére – a derogációs igény kivételével – teljesíteni kell. Harmonizációs kötelezettség a szervezeti struktúrákat érintően is van, például az adóigazgatás területén. Ezek az irányelvek, illetve az idevonatkozó rendelet előírják: megfelelő szervezetet kell felállítani annak érdekében, hogy a közösségen belüli információcserét koordinálni lehessen, s minden olyan információt kicseréljenek ezen a szervezeten keresztül, amely lehetővé teszi a nemzeti adóhatóságok számára a minél pontosabb adómegállapítást. Ez az irányelv részletesen meghatározza, hogy milyen információkat, milyen feltételek mellett lehet átadni az egyes hatóságoknak.
A magyar adótörvények közül az általános forgalmi adóról (áfa), valamint a jövedéki adóról szóló törvény tekinthető a leginkább EU-konformnak, ám mindkét jogszabály vonatkozásában jelentős módosításokra is szükség van a csatlakozásig. A magyar áfa-törvény alapján jelenleg 0 százalékos adó vonatkozik többek között a gyógyszerre és a tankönyvre. A közösségi irányelvek szerint viszont a kedvezményes kulcsnak minimum 5 százaléknak kell lennie. Ez azt jelenti – mivel e tekintetben derogációt nem kértünk -, hogy legkésőbb a csatlakozás idejére 5 százalékra fel kell emelni például a gyógyszerek adókulcsát. Elképzelhető, hogy ezt fokozatosan valósítja meg a kormányzat, tehát először 2-3 százalékra emelné a rátát. “Nyilvánvaló azonban az is, hogy ezzel együtt a 25 százalékos normál kulcs csökkentésére, a 12 százalékos kedvezményes kulcs kismértékű emelésére is szükség lesz” – hangsúlyozta Őry Tamás.
A tárgyi adómentes szolgáltatások köre sem teljesen ugyanaz Magyarországon, mint az uniós tagállamokban. A pénzügyi szolgáltatások esetén például a mienknél jóval bonyolultabb rendszert alkalmaznak. Ez évtől újból lehetővé vált az új lakások vásárlása, építése esetén az áfa-visszatérítés, amelyet azonban – mivel derogációt nem kértünk rá – ugyancsak meg kell szüntetni a csatlakozásig.
Az 1998 januárja óta hatályos jövedékiadó-törvény teljes mértékben figyelembe veszi a közösség vonatkozó irányelvét, különbség csupán egy-két részterületen van, ahol is a harmonizáció a csatlakozásig megteremthető. A közösségi szabályok szerint a jövedéki adót három fő termékcsoportra – az alkoholtartalmú italokra, a cigarettákra és a dohánytermékekre, valamint az ásványi olajokra – kell kivetni, s bizonyos feltételek esetén más termékekre is. A közösségi jövedéki rendszer része a bor is, nálunk viszont a szőlőbort fogyasztási adó terheli. Különbség az is, hogy Magyarországon az adóraktári rendszerbe csak a gyártók tartoznak bele – illetve az ásványolaj-adóraktári körbe 1999. január elsejétől az érintett nagykereskedők -, míg az EU-ban valamennyi terméknél a nagykereskedelem is. Az alkoholtermékek adókulcsát ugyancsak egységesíteni kell, hiszen ma még a borpárlatot és a gyümölcspálinkát alacsonyabb adó terheli, mint a többi szeszes italt. Valamennyi jövedéki termék esetén az uniós irányelv – a forgalmi adóhoz hasonlóan – minimumadómértékeket határoz meg, amelyeket a tagállamoknak alkalmazni kell. (Ezeket az értékeket általában kétévente felülvizsgálják, úgymond valorizálják.) Magyarország a cigaretta kivételével lényegében minden egyéb jövedéki termék – tehát az alkoholok és az ásványi olaj termékcsoport – esetén teljesíti, illetve a csatlakozás idejéig teljesíteni fogja az EU-irányelvben meghatározott minimális adókat.
A jövedéki adó mellett az egyes tagországok fenntartották maguknak a jogot, hogy úgynevezett nemzeti fogyasztási adót vessenek ki bizonyos termékekre. Tény viszont, hogy az ebből származó bevételek igen alacsonyak. Éppen ezért általános tendencia, hogy az EU-tagállamok ezen adók fokozatos megszüntetésére törekszenek. Nálunk jelenleg ilyen adó terheli a kávét, az aranyat, a bort és a személygépkocsit is. Az elképzelések szerint hosszabb távon az utóbbi kettő kikerülne ebből a körből. A bor a tervek szerint a jövedéki termékek közé kerülne, az autót viszont más adó terhelné. A személykocsikra egyébként nincs EU-irányelv az alkalmazandó adók tekintetében, van azonban ilyen a haszongépjárművek esetén.
A közvetlen adózás – a társasági és a személyi jövedelemadó – harmonizációja az unión belül sem valósult meg, mert ez ügyben hiányzik a tagállamok között az egyetértés. S bár korábban történtek kísérletek a társasági adókulcsok egységesítésére – mondván, azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a tagállamokban a vállalkozásoknak -, végül ezek nem jártak sikerrel. Így az adókulcsok nagy szóródást mutatnak a tagállamok között: az íreknél van 20 százalékos adó is, a németeknél viszont több mint 50 százalékos is. Általában elmondható azonban, hogy 30 és 40 százalék között szóródik a legtöbb helyen – a franciáknál, a görögöknél, az angoloknál – a kulcs. Egyébként a magasabb adókulcsokat alkalmazó országok már káros adóversenyről beszélnek, s éppen ezért harmonizációt követelnek ezen a területen is. Egyelőre azonban nincs még irányelv, amely ezen adónem tekintetében is meghatározna minimális adómértéket. Vagyis, a magyarországi 18 százalékos adó pillanatnyilag nincs veszélyben erről az oldalról, de annak növelése a kormányzat céljai közé sem tartozik.
A harmonizáció hiánya ellenére azért a társasági adórendszerben is létezik irányelv és nem kötelező jellegű ajánlás is. Az egyik ilyen irányelv az osztalék forrásadóztatására vonatkozik, amelyre Magyarország derogációt kért. A másik a tagállamok közötti vállalati átalakulásokat érinti, amelyre viszont nem jelentettünk be Brüsszelben átmeneti mentesség iránti igényt, tehát legkésőbb a csatlakozásig teljesítenünk kell. Ez lényegében arról szól, hogy átalakulás esetén a tőkenyereség nem adóztatható meg. Ez az irányelv egyébként – többek között – az európai részvénytársaságok kialakítása érdekében született. Létezik még az unión belül egy úgynevezett eljárási magatartási kódex is, amelynek célja a káros adózás megelőzése. Ez lényegében minden olyan adóügyi intézkedést károsnak tekint, amelynek révén a tagállamokban meglévő adóknál lényegesen alacsonyabb adóteher alakul ki. Magyarország vállalta, hogy adórendszerét igyekszik a kódexben meghatározottak szerint átalakítani, illetve a jövőben új intézkedések meghozatalakor ezt figyelembe veszi.
