A NATO-országok bruttó hazai termékük (GDP) alig egytized százalékát áldozzák fel a koszovói hadművelet során – állítják egy londoni befektetési bank elemzői. Ugyanakkor a térség törékeny gazdaságú országainak számára végzetes terhet jelent a háború.
Macedónia és Albánia máris a tönk szélén áll, pedig a menekültáradat még csak a kezdeténél tart – figyelmeztetnek a humanitárius szervezetek. A két ország lakossága összesen 5,3 millió fő, a havi átlagjövedelem nem éri el a 100 dollárt, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) mindkét államban 900 dollár körül volt az elmúlt esztendőben. A bombázások megkezdése óta az albán kormány 30 százalékkal csökkentette az állami befektetéseket, és gyakorlatilag teljesen felfüggesztett mindenféle piaci tevékenységet. Az ország valutájának árfolyama folyamatosan zuhan, a munkanélküliségi ráta immár 50 százalék fölött van, és az államháztartás bevételei 45 százalékkal csökkentek az ország egyetlen polgári repülőterének lezárása következtében. Az albán költségvetés egyik legfontosabb forrását a vámbevételek jelentették. Az amúgy sem túl bő külföldi tőkeforrások – 1996-ban mindössze 70 millió dollárt tettek ki a külföldiek befektetései – befagytak. A helyzet hasonlóan súlyos Macedóniában és Montenegróban is, így ezek az országok külföldi segélyek nélkül aligha birkóznak meg a több százezer menekült ellátásának költségeivel.
Ezzel szemben a NATO-tagállamok számára nem okoz különösebb anyagi megrázkódtatást a háborúskodás. A koszovói hadművelet feltehetően mintegy 3 milliárd dollárba kerül akkor, ha a jelenlegi ütemben egy hónapig folytatódik, és nem lesznek szárazföldi összecsapások. A humanitárius akciók kiadásai viszont – áll a Lehman Brothers befektetési ház által a napokban Londonban közzétett tanulmányban – ennek a négyszeresét is elérhetik. Szárazföldi csapatok beavatkozása nélkül a hadművelet hatása a NATO-országok piacaira és államháztartására nem lesz jelentős: e kiadás GDP-jük mintegy 0,1, a költségvetési bevételeik 0,25 százalékát teszi ki. A kiadások ennél jóval magasabbak lehetnek, ha a földön is megindítják a hadműveleteket – emlékeztet a tanulmány, felidézve, hogy az 1991-es Öböl-háború 600 ezer katona felvonultatásával 25-30 milliárd dollárba került. A legszűkebb értelemben vett katonai akciók figyelembevételével kiszámolt 3 milliárd dolláros becslés tételei között 30 napig tartó légitámadás-sorozat szerepel, naponta 30 cirkáló rakéta bevetésével, amelyek darabja egymillió dollárba kerül, valamint 150, rakétát vagy bombát szállító repülőgép felszállása, egyenként 100 ezer dolláros költséggel. A becslések 20, darabonként átlagosan 35 millió dollárt érő NATO-repülőgép elvesztésével is számolnak, valamint maximum 30 ezer fő bevetésével, ami évi átlagban 1 milliárd dolláros kiadást jelent.
Ami a humanitárius akciókat illeti, a tanulmány egy hónapig tartó háború esetén is 12 milliárd dollárral számol, mintegy 2 millió koszovói kitelepítését feltételezve, s egy négytagú család költségeit átlagosan 20 ezer dollárra becsülve. Ebben az összegben szerepel a menekülteknek egy éven át nyújtandó támogatás is. Ha viszont a háború elhúzódik, és a menekültek száma meghaladja a 2 milliót, akkor az anyagi kihatások jóval súlyosabbak lehetnek.
