Továbbra is bizonytalanság övezi a kárpótlási jegyek piacát, egészen addig, amíg az ÁPV Rt. és a BÉB Rt. között le nem zárul az egyeztetés. Az említett brókercég ugyanis nem tud elszámolni 3,2 milliárd forintnyi, a kárpótlási jegycserék során 1996-ig hozzá került jeggyel. Ezenkívül az államhoz visszakerült instrumentumok valódiságának átvizsgálása is tart. Márpedig amíg az ÁPV Rt. nem kap pontos képet arról, hogy mennyi értékpapír van az alanyi kárpótoltaknál, a másodlagos piacon, illetve az államnál, a jegyek ellenében felajánlott vagyontömeg nagyságáról és az erre szolgáló értékpapírokról is korai beszélni. (A piacon forgó kárpótlási jegyek mennyiségéről csak becslések látnak napvilágot, szakértők szerint névértéken 15 milliárd forintos állományról lehet szó.)
A felhasználási módozatok közt a részvényre történő cserék mellett a befektetési alapos megoldás is szóba jöhet. Eszerint egy brókercég az állam által átadott portfólióból két befektetési alapot hozna létre, a jegyek lejegyzői pedig az alanyi, illetve a nem alanyi kárpótlásijegy-tulajdonosok lennének. Biztosnak csak az tűnik, hogy az ellenőrzési folyamat az elkövetkező hetekben lezárulhat, s ezután remélhetőleg megszűnik a 1997. decemberi Émász-jegycsere óta tartó csend. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetése egyébként márciusban kérte a kárpótlási jegyek készpénz ellenében, névértéken történő visszavásárlását az ÁPV Rt.-től (Figyelő, 1999/11. szám), polgári peres eljárást helyezve kilátásba ennek elmaradása esetén.
