Mára bizonyossá vált, hogy a tervezett 5 százalékos gazdasági növekedést nem lehet elérni – idézte a rádió Krónika című műsora Chikán Attila gazdasági miniszternek a napokban egy rendezvényen tett kijelentését. Később a miniszter finomította ezt a vélekedését, s kifejtette: akkor sincs igazi vész, ha a kedvezőtlenebb forgatókönyv valósul meg, minthogy a kormány már megtette az erre az esetre szükséges intézkedéseket. Szerinte tehát nincs szükség kiigazító csomagra.
Némileg árnyaltabban kommentálta a dolgot a Pénzügyminisztérium, mely szerint ha a gazdaság növekedése a tervezett 4-5 százalékos sáv alján alakul, további szigorításokra lesz szükség. A “további” természetesen a költségvetési kiadások 1,9 százalékos csökkentéséből és az általános tartalék 19 milliárdjának több mint feléből előálló 50 milliárd forintos vésztartalék befagyasztásán felül értendő. Megfigyelők körében némi zavart okozott egyébként Thuma József pénzügyi helyettes államtitkár kijelentése, amikor a februári költségvetési adatokat ismertetve azt mondta, hogy a tárca nem lát okot a GDP 4 százalékát meg nem haladó államháztartási hiányról szóló prognózisának felülvizsgálatára. A vésztartalék befagyasztásakor ugyanis Járai Zsigmond pénzügyminiszter éppen arra utalt, hogy ezáltal a hiány 3,5 százalékra szorítható le, feltéve természetesen, hogy a reál-GDP növekedése eléri az eredetileg is tervezett 5 százalékot.
Surányi György jegybankelnök is axiómaként kezeli, hogy az államháztartás relatív hiánya nem lesz nagyobb 4 százaléknál, ám mint az a költségvetési bizottság kihelyezett ülésén kiderült, ő ebben nagyobb szerepet tulajdonít annak, hogy a büdzsé elsődleges, vagyis kamatok nélkül számított, s a GDP-hez viszonyított egyenlege elérje a tervezett 2 százalékos szufficitet. Szakértők szerint ebben elsősorban a bevételi oldalnak lesz döntő szerepe, amit két tényező határoz meg: a GDP-növekedés és az infláció. A pénzügyi vezetés azonban az idei évre átlagosan 9 százalékos inflációt prognosztizál, ami 1-2 százalékponttal alacsonyabb a költségvetési tervezésnél kiindulópontként szolgáló mértéknél. A vártnál alacsonyabb infláció pedig – mutatnak rá elemzők – a prognosztizáltnál szintén alacsonyabb gazdasági növekedéssel párosulva mindenképpen kedvezőtlen hatást gyakorol a költségvetésre. E helyzetben üdítő kivétel, hogy Magyarország megtartotta 39. helyét a Euromoney legfrissebb országkockázati ranglistáján (lásd a Hét grafikonját a 7. oldalon).
A kincstári optimisták mellett azonban a legtöbb elemző is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szigorító intézkedésekkel való riogatással célszerű megvárni az első negyedév végét, amikor kiderül például, mennyi általános forgalmi és fogyasztási adóbevételre tett szert a költségvetés.
