A vagyonbiztosítások – így a lakásra és a vállalati ingatlanokra, vagyontárgyakra szóló szerződések – belvízkárra nem fizetnek, ezt a biztosítók nem ítélik ugyanis véletlenszerű eseménynek. Úgy vélik, a belvíz felbukkanása “rendszeres”, azaz általában mindig ugyanazt a területet sújtja, így veszélyközösséget – amelyen a kockázat valamelyest elosztható lenne – képtelenség kialakítani. Emellett véleményük szerint az elvezető csatornák, szivárogtató rendszerek, zsilipek karbantartása is hagy kívánnivalót maga után. Vállalni e kockázatot csak abban az esetben tudnák, ha a biztosító mellé – ahogy az egyes országokban működik általában a katasztrófa kockázatok esetén – központi finanszírozó is társulna.
A biztosítható körbe tartozik viszont az árvíz, amely ellen többnyire a standard termékek is “védenek”, amennyiben a szóban forgó ingatlan nem éppen az ártéren, hanem védmű mögött fekszik. Árvizes kárról csak az ÁB-Aegonnál múlt péntekig 230 lakossági ügyfél tett bejelentést. Ha kétes volna, hogy a kár mégis inkább belvíz, mintsem árvíz nyomán keletkezett, a helyi Vízügyi Igazgatóság véleményét is kikérik.
Ezek a “vizes” kockázatok az amúgy is ritka mezőgazdasági biztosításokban csak nagyon szórványosan kerülnek elő. A piacon manapság öt társaság – az Argosz, az ÁB-Aegon, a Garancia, a Generali és Hungária – kínál növény-, illetve állatbiztosítást, ezekből a múlt év végi állapot szerint 18 ezret sem kötöttek. A biztosítók közül mindössze egy, a Hungária ismeri el egyáltalán biztosítási eseményként a belvizet, ám csupán néhány tucat – jó szivárogtató rendszerrel ellátott környéken kötött – szerződése esetében. (Egyedi – ár- és belvíz kockázatra is szóló – szerződést bizonyos ügyfeleinél egyébként a Generali is köt, de talán ha négy ilyen van a teljes mezőgazdasági állományban. Tulajdonképpen a Garancia is hajlandó lenne ugyanerre, bár e terméke nem egészen kétéves története során még nem akadt példa konkrét “belvizes” szerződésre.) Ezen kötvényei közül minden bizonnyal jut a jelenleg belvízzel sújtott területekre is – pontos számot azonban a Hungária nem tudott adni.
Ugyanígy az árvíz sem “kelendő” kockázat, igaz, a Hungária mezőgazdasági biztosításaiba a védműn túli területek szintúgy bekerülhetnek, ez csupán az ügyfél döntésén múlik. Minthogy a bel- vagy árvíz közvetett ok és a biztosító csak az elsődleges kárért fizet, előadódhat az a furcsa helyzet, amikor a biztosító a kiváltó okért nem, de például a belvíz nyomán nekiindult földcsuszamlás miatti kárért és a víz levonulása után az állatokat pusztító járvány következményeiért mégiscsak fizet.
A gazdák egyébként mezőgazdasági biztosításokra tavaly mintegy 6 milliárd forintnyi díjat fizettek. Az Állami Biztosításfelügyelet adatai szerint a legtöbbet, hozzávetőleg négymilliárdnyit jégverés elleni növénybiztosításra költötték, és ténylegesen is e kárra fizettek tavaly a legtöbbet, 3,5 milliárdot a biztosítók. Darabszámra – hatezer szerződéssel – a tűzkár ellen kötött biztosítások következnek, ám ezek díjai éppen hogy csak meghaladták a félmilliárdot, a kárai pedig a 6,6 milliót. Jelentősebb, 230 millió forintnyi díjat a társaságok még az aszálykockázat vállalásáért kasszíroztak, míg a kifizetések ezeknél csupán 55 millióra rúgtak.
A társaságokat a mostani rendkívüli ár- és belvízhelyzet nyomán egyébként szinte valamennyi párt speciális alapok létrehozására és adakozásra kérte. Szivattyúk vásárlásával segít az elázott területeken az ÁB-Aegon és a Hungária Biztosító. Az utóbbinál a területi igazgatók dönthetnek egy-egy ilyen, átlagosan 2 millió forintos kiadásról, illetve a segítségnyújtás egyéb módjairól.
