A nyugatról érkezettek általában lényeigesen kedvezőtlenebb minősítést aditak Magyarországról, mint a keleti turisták – derült ki a GfK Hungaria felméréséből. Miközben a látványosságok osztatlan elismerést váltottak ki (a megkérdezettek 60 százaléka nagyon elégedett, 28 százaléka pedig elégedett volt ezzel), s a nyugatiak is megfelelőnek ítélték a szolgáltatások színvonalát, az utóbbiak elégedetlenek voltak a közlekedéssel, a tisztasággal és a közbiztonsággal. Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi tartózkodás értékelésénél a legfontosabb szempontnak az árszínvonal, az emberek segítőkészsége és a kiszolgálás udvariassága bizonyult. A külföldiek szemében a szolgáltatás minőségét felerészben az ár határozza meg, tehát, ha a szolgáltatás közepes ugyan, de ára ezzel arányos, akkor a turista nem érzi becsapva magát (a szállásra fordított átlagos kiadásokról lásd a táblázatot).
A megkérdezettek útjuk céljaként a leggyakrabban a bevásárlást (27 százalék), az üdülést és gyógyüdülést (24 százalék), a rokonlátogatást (18 százalék) és a hivatalos vagy üzleti utat (10 százalék) említették. A szomszédos országokból általában bevásárolni jönnek – az osztrákok, horvátok és szlovének az otthoninál alacsonyabb árak, a románok, ukránok és szerbek pedig a nagyobb választék miatt. Ugyanakkor az osztrákok egynegyede s a horvátok egyharmada üdülni érkezik, míg a többieknél főképp a rokonlátogatás jön még szóba. Az üdülővendégek közül három nemzet képviselői között vannak jelentős arányban a gyógyulást keresők: az osztrákok és a németek 15 százalékát, a horvátok 14 százalékát ez csábítja ide. Az általuk elmondottak megerősítik, hogy érdemes fejleszteni a gyógyturizmust: ezen a területen nincs holtszezon; a gyógyulást keresők az átlagnál 80 százalékkal többet költenek; közel négyötödük évente, 50 százalékuk pedig még ennél is gyakrabban visszatér, s egy-egy alkalommal legalább egy hetet itt tölt, miközben az átlagos tartózkodási idő körülbelül négy nap. Hasonlóan sokat ígérő a konferenciaturizmus, amelyre szintén nem jellemző a szezonalitás, s ezek a vendégek is költekezőbbek a többieknél. A bevásárló turisták átlagosan 23 ezer forintot hagynak az itteni boltokban; e téren az osztrákok vezetnek 71,5 ezerrel, de az átlagnál többet költenek a horvátok és a románok is (31,2 ezer, illetve 25,3 ezer forintot). Az osztrákok és a horvátok főként élelmiszerért, a románok műszaki cikkekért, ruháért, cipőért lépik át a határt.
A leghosszabb ideig az üdülésre, gyógyüdülésre érkezők maradnak nálunk, átlagosan egy hetet töltenek itt. Őket követik a rokonlátogatók négy és fél nappal. Az üzleti utasok és a konferenciák résztvevői három napra jönnek, a bevásárló turisták pedig általában csak egyre. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sok a bevásárló turista, ám így is meglepően magas, 47 százalékos az egynapos látogatások aránya, s kevés az egy hétnél hosszabb itt-tartózkodásé (mindössze 12 százalék). Így alakult ki a négynapos átlagos tartózkodási idő. A Magyarországon töltött idő hosszát tehát csak a turizmus szerkezetének változtatásával lehet elérni. Különösen a szomszédos országok lakosaira érvényes ez: a szlovákok 70, az osztrákok 59 százaléka csupán egy napra jön hozzánk.
A gyógyüdülés fejlesztése mellett szól az is, hogy az ilyen vendégek kiemelkedő arányban laknak szállodában (53 százalék) vagy panzióban (22 százalék). Az egyszerű üdülők is szállodában éjszakáznak a leggyakrabban (33 százalék), de sokszor választanak olcsóbb szállást, azaz panziót vagy kempinget is. A felmérés készítői emiatt arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyüdülők hozhatják a legtöbb bevételt az országnak.
Ahhoz, hogy mind többen válasszanak bennünket, a turistáknak elégedetten kell távozniuk. Ez nem csupán hétköznapi okoskodás, a GfK Hungaria felmérése szerint ugyanis a turisták több mint 40 százaléka korábbi kellemes itteni élményei miatt jön el ismét, közel egynegyede pedig ismerősei ajánlására próbálja ki a magyarországi nyaralást. A vendégeknek mindössze 10 százaléka jött utazási iroda ajánlására, s 5 százaléka hirdetés hatására. Azokban az országokban, ahonnan különösen sokan jönnek ide, az átlagnál is fontosabb motivációt jelent a turistáknak a korábbi tapasztalat és az ismerősök véleménye: az osztrákok, a németek és az olaszok 60 százalékot meghaladó mértékben jöttek ilyen hatásra hozzánk pihenni.
