Melegen ajánlja, vagyis az úgynevezett “top rated” kategóriába sorolja Magyarországon a Citibankot és a BB-t a Global Custodian. Az évenkénti felmérések sorában ezúttal három hónap alatt több mint 1800 ügyfél értékelte letétkezelőjét hét kategóriában, egytől hétig adható pontszámmal. Az idei eredmények Magyarországon talán leginkább a BB-nek és az ING-nek kedveztek, e pá-ros jutott ugyanis előbbre a szakmai lap besorolásában. Előbbi amúgy csak most zárkózott fel a legfelső kategóriában már második éve állomásozó Citibank mellé, jóllehet, a feltörekvő piacokon (a lap 52 országot sorol ide) már tavaly ez a hitelintézet érte el a legmagasabb pontszámot, s az idén is második lett (lásd táblázatunkat). Mellesleg a Citibank – bár magyarországi társasága az első húszba sem került be – e körben öt intézménnyel is szerepel, Tajvantól Brazíliáig. (Azért álljon itt a fejlett országokban vezető letétkezelő is: ez a felmérés szerint a németországi Commerzbank.)
A külföldi befektetőket nálunk elsőként egyébként éppen a Citibank és a BB szolgálta ki letétkezelőként. A Citibank itteni ez irányú szerepvállalását segítette, hogy anyacége felmentést kapott az Egyesült Államok tőzsdefelügyeletének – azóta eltörölt – előírásainak teljesítése alól, s így a tengerentúli invesztorok Magyarországon is alkalmazhatták letétkezelőként e hitelintézetet. Konkurensével ellentétben a BB elsősorban német nyelvterületen gyűjtött ügyfeleket, mégpedig a Deutscher Auslandkassenvereinnel és az Österreichische Kontrollbankkal, azaz a német és osztrák elszámolóházzal kötött szerződései révén. A Citibanknál a külföldi befektetők helyi portfoliójának 60-70 százalékát kezelik, mely aránnyal elégedettek. A globális letéti igazolások piacán erőteljesebben jelen lévő BB inkább a kezelt portfolio nagyságát teszi közzé, ami jelenleg mintegy 600 milliárd forintos, ám ez az intézmény – eddigi belső “építkezése” után – éppen az idén tervez agresszív marketingakciót. Amúgy az említett két bank közötti felosztás az elmúlt időszakban jócskán finomodott, egyrészt mert új szereplők tűntek fel a belföldi színpadon, másrészt formálódik a nemzetközi piac is.
Az ügyfelek értékelése alapján a szaklap az úgynevezett ajánlott osztályba helyezte el a BA-CA-t és az ING Bankot. Az előbbi már másodszor nyeri el ezt a besorolást, az utóbbi viszont csak az idén kapta meg a kedvezőnek mondható minősítést.
Az ügyfeleiknek helyi adminisztratív szolgáltatót kereső globális letétkezelők általában a fenti négy hitelintézetet pályáztatják a körülbelül egy évig tartó vizsgálódásaik során. (A kiválasztottat azután működés közben is tesztelik, s egy-két havonta értesítést is küldenek a banknak letétkezelői teljesítményéről, s abban arra is felhívják a figyelmet, hol javítható a hatékonyság. Jelentenie ugyanakkor a letétkezelőnek is kell: arról, miként tevékenykednek az ügyfél által megbízott brókerek, milyen gyakran csúsznak miattuk az ügyletek.) A sorban e négy bank után az ABN Amro (Magyar) Bank és a HypoVereinsbank Hungária neve említődik még meg.
Jóllehet, letétkezelőt bel- és külföldön egyaránt ritkán váltanak a befektetők, a résztvevők a piac átalakulását jósolják, még ha annak mértékét eltérően ítélik is meg. Egyfelől úgy tartják: azáltal, hogy az amerikai befektetőket nem köti többé az említett, igen szigorú tőzsdefelügyeleti előírás, azok mérettől és egyéb paraméterektől függetlenül választhatnak letétkezelőt. Így elpártolhatnak az eddigi, esetleg más szolgáltatásaikban riválisaikként működő bankoktól, amelyek belelátnak partnereik körébe és portfoliójába. Átrendeződésre ad alkalmat a mindent behálózó koncentrációs folyamat, a nagy pénzügyi csoportok egymásra találása, s egyes szegmenseikben ügyfeleik “kicserélése” is. A koncentráció szükségességéről különösen a belföldi szereplők vélekednek eltérően: a nagyobbak kevés hozzájuk hasonló méretű letétkezelő életben maradására voksolnak, a kisebbek szerint viszont több bank számára is helyet ad az egyre bővülő piac. A letétkezelésre törvényben kötelezettek közül ugyan a nyugdíjpénztárak már túl vannak a választáson – sőt, az ezentúl várható be- és összeolvadásaikkal számszerűen csak csökken a piac -, a befektetési alapok száma viszont egyre nő, aminél csak portfolióik gyarapodása látványosabb.
Mindenesetre a bel- és külföldi letétkezelést külön műfajként tartják számon a bankok. A klasszikus tevékenység az utóbbi, amikor is jóval szélesebb a szolgáltatások köre, az egyes tranzakciók végrehajtásának indításától a kettős adóztatás elkerülése miatti adó-visszaigénylésig.
A Global Custodian a magyar piacot összességében tehát a feltörekvők csoportjába rendeli. Nem ilyen egyértelmű az ügyfelek megítélése, hangsúlyozzák a Citibanknál. A befektető alapkezelő ugyanis amikor még feltörekvőnek ítéli a piacot, akkor igyekszik például partnerei ügyleteit azok teljes lezárásáig, visszaigazolásáig és elszámolásáig saját portfoliójában tartatni, azaz a helyi piac elszámolási csúszásait, kockázatait magára vállalni. Minthogy az ügyletek adminisztrációja Magyarországon korántsem valós idejű – az akár a zsírón, akár brókercégen fut keresztül, rendre egynapos eltérést jelent -, így ez a megközelítés valójában megtisztelő, ám csak úgy kivitelezhető, ha a partner brókerház állománya kellően nagy az egynapos átfutási idő áthidalására. Azaz itt – mint immár fejlett piacon – pufferként ezentúl nem a külföldi alapkezelő, hanem a helyi bróker szolgál.
