Úgy vélik az agrárkamaráinál, hogy az ágazati támogatásokban az EU termelőivel szembeni technológiai hátrány csökkentése álljon első helyen a csatlakozásig, emellett a termelés is növekedjen. Ezt az elvárást nem teljesíti maradéktalanul az idei támogatási rendszer, sőt, a szaktárca korábbi elképzelése sem a támogatások növeléséről. A földművelésügyi tárca ugyan 160 milliárd forintos keretet irányozott elő – ebből 134 milliárd lett volna a közvetlen költségvetési hozzájárulás -, ám végül a tavalyi 113,8 milliárdnál csak 11,1 százalékkal többet, 126,5 milliárd forintot hagyott jóvá a parlament. Ráadásul az idén nem “örökölt” a tárca olyan pótforrásokat az előző évről, mint tavaly, az intervenciós kukoricakészlet eladásából.
Veszélyes helyzet alakulhat ki a tavalyi mintegy 40 milliárd forinttal szinte azonos idei piacra jutási támogatásoknál, az 1998-ról áthúzódó 15-20 milliárd forintos kötelezettség miatt. Ezzel ugyanis az éves támogatási keret fele elfogy, így előfordulhat, hogy komolyabb piaci zavar esetén (amely például a sertés-, a baromfi- és a tojáspiacon máris várható) nem marad elég pénz érdemi beavatkozásra, miközben az EU erős protekcionizmust folytat. A kamara ezért módosíttatni szeretné az agrárrendtartási törvényt, hogy az agrárrendtartási hivatal piaci zavar esetén a piacra jutási keret 15 százalékáig (6-7 milliárd forint) visszterhes forráshoz, hitelhez juthasson. Járható út lenne – vélik -, ha a tárca az állami forgóalapból, maximum 30 milliárd forint erejéig, 3 hónapra átmeneti forrást kaphatna.
