Monopolhelyzetének három-négy éven belüli elvesztése nyilván érzékenyen érintheti a Matávot, mégis azt lehet mondani, hogy a cégnek egyre több a – piacszerű – védőbástyája. Ez évben elérte például azt, hogy teljes bevételeinek egyharmada már nem koncessziós területről, lakossági és nyilvános távközlési szolgáltatásból ered, hanem főként az üzleti kommunikációból. Az értéknövelt szolgáltatásokra igen nagy (és bővülő) az igény, gondoljunk csak az elektronikus tőzsdei kereskedésre és az utcai bankautomatákra. A fejlődés biztos pontját jelentik a vállalkozások körében egyre szívesebben használt ISDN-vonalak. Ezek száma az elmúlt egy esztendőben csaknem megkétszereződött – és ez igaz a további fejlődést lehetővé tevő főközponti kapacitások bővítésére is. A cég hálózatfejlesztési programja keretében közel 180 ezerrel növelte főközponti kapacitásait, a tavaly év végi 70,0 százalékos digitalizáltság pedig mára 75,3 százalékra emelkedett. Gyakorlatilag megkétszereződött a MatávNet előfizetők száma, amely a 24,5 ezret közelíti. Az idén indították be az AltaVizsla elnevezésű keresőprogramot, továbbá a Főzelék és – a napokban – az Origó nevű tartalomszolgáltatást. Hat fővárosi kerületben megindult a Matáv kábeltévé, novemberben pedig a MatávŐr vagyonvédelmi szolgáltatás.
A 3 milliós Matáv-előfizetői táborhoz képest viszonylag kevésnek tűnik a Matel/CGSat vállalatcsoport negyedmillió fölötti ügyfélköre. Azonban így is a második legnagyobb helyi szolgáltató, amely a Szeged-Szentes és a Vác-Gödöllő térséget látja el. A társaság az idén év elején felvett konzorciális bankhitelből 29 milliárd forintot a következő 4 esztendő fejlesztéseire szánja. Az idén ennek időarányos részét elsősorban az adatátviteli hálózat, az ISDN és az ennél még gyorsabb ATM-szolgáltatás bővítésére fordította. A cég 1999-ben tervezi bevezetni a kék- és zöldszám-szolgáltatást és folytatja az elektromechanikus főközpontok lecserélését. Mivel egyik főtulajdonosa – a Générale des Eaux – Franciaország egyik fő (a Westel 900-hoz hasonló nagyságrendű) mobiloperátora, a magyarországi cég is felkészült a hazai 1800-as szolgáltatásra. Ami az idén nem sikerült a Déltáv és a Digitel 2002 tulajdonosainak, az a JászTel nevű helyi telefontársaság megszerzése. Miután a kiírt pályázat első helyezettjét, a Matávot a Gazdasági Versenyhivatal diszkvalifikálta elutasító döntésével, a franciáknak még lehet esélyük a várhatóan lapunk megjelenése idején kiírandó újabb pályázatán.
Sorrendben a harmadik és negyedik legnagyobb helyi koncessziós társaság a – Postabank kapcsán manapság sokat emlegetett – HTCC, valamint a UTI. Az Egyesült Államokban bejegyzett HTCC ebben az évben 9 ezerrel növelte előfizetőinek számát, amely így elérte a 184 ezret. Az eddig (a kamatokkal együtt) befektetett 230 millió dolláros fejlesztési összegből 200 millió sorsáról még decemberben döntenek a Postabanknál. A vonalbekötések számát tekintve a RábaComnál volt a leggyorsabb eddig a fejlődés. Az év elején mindegyik körzetben (a Kelet-Nógrád-Comot, a PápaTelt és a Békéscsaba-Orosháza térségében működő Hungarotelt is ideértve) bevezették az ISDN-szolgáltatást, elérhető az Internet, valamint a kék és zöld szám is. Ami az Alcatel-érdekeltségű UTI céget illeti, itt sem volt nagy, csupán 6 ezres a fővonalak nettó növekedése. Így összesen 179 ezres az előfizető kör az év vége felé. A Bakonytelt, Dunatelt, Egom-Comot és a Kisduna-Comot (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest megye) ellátó társaság az idén az analóg főközpontok lecserélésére, vagyis a digitalizálásra összpontosított. Ezeket az ezredfordulóig részint a legkorszerűbb technikával váltják fel, illetve több helyen elektronizálják a bővülő kapacitásokat. A cég mára szinte valamennyi értéknövelt szolgáltatás nyújtására képessé vált. A teljes előfizetői létszámhoz képest 13 százalékos az üzleti ügyfelek aránya; most ennek a körnek a bővítésére helyezik a hangsúlyt.
A jelenleg közel 83 ezer Bács-Kiskun megyei előfizetőt ellátó Emitel a Matávtól átvett hálózat korszerűsítésében volt a legeredményesebb. 1994 végén az előfizetői állomások kétharmada még kézikapcsolásos főközponthoz tartozott. Ezek teljesen eltűntek; egyharmad az analóg, kétharmad a digitális főközpontok aránya.
A 70 ezer telefonos, 30 ezer kábeltévés és több mint 20 ezer ISDN-es előfizetővel rendelkező Monor Telefon Társaságnál kizárólag digitális főközpontok működnek; e téren tehát az ország legfejlettebb távközlési térsége ez. Nem véletlen ezért, hogy az üzleti kommunikáció is itt bővült az idén a leggyorsabban: az év eleji 3 százalékos arány 10 százalékra nőtt. A napokban vezették be az országban elsőként a hívásonként választható hívófélazonosító szolgáltatást. Főközponti kapacitásainak bővítésére a cég 114 millió forintot költött, a kihelyezett fokozatokéra pedig 50 milliót. Ezek valamennyi üzleti szolgáltatás nyújtására alkalmasak.
A már szóba került és tulajdonosváltás előtt álló JászTelnél ugyancsak a digitalizálás volt az idei fő feladat. A több mint 27 ezer előfizető az idén ismerkedhetett meg az ISDN előnyeivel. Hogy a holland és a svájci tulajdonosokat ki váltja fel 1999-ben, azt ma még csak sejteni lehet. Meglehet, hogy a Matel/CGSat-csoport mellett ismét ringbe szállnak a monoriak is. Bárki lesz azonban az új, 95 százalékos főrészvényes, annak folytatnia kell az üzleti kommunikációs fejlesztéseket, hiszen ebben a kicsi körzetben szinte kizárólag ettől a területtől várható bevételnövekedés.
A vezetékes telefonszolgáltatók legfőbb beszállítója az idén is a Siemens és az Ericsson volt, de feljövőben van az Alcatel is, amely cég számára az alternatív szolgáltatásba belépő PanTel jelenti a legfőbb magyarországi megrendelőt. E körben a felhasználóknak teljes megoldást kínáló Call Centerek jelentették az idei slágert. A Siemens a kormányzati és intézményi szférában, az Ericsson pedig a vállalatok körében volt igazán sikeres. A szolgáltatói kategóriában 1998-ban a svéd tulajdonú társaság kapta meg a Nemzeti Minőségi Díjat.
