Vége a spekulációnak, egy hónappal a tervezett időpont előtt megszületett az euró – kommentálták a piaci elemzők a váratlan, összehangolt európai kamatcsökkentést. A független jegybankok bizonyították, hogy felkészültek a közös valuta bevezetésére, ugyanakkor a lépés jelzi azt is, hogy az euró-zóna is szembesült a gazdaság lassulásával. Október elején egyes országokban még 5 százalék felett volt a kamatszint, a gazdasági teljesítmény alapján súlyozott euró-kamatátlag 3,87 százalékot tett ki, ez a mostani akció eredményeként 3 százalékra süllyedt.
Hans Tietmeyer, a német jegybank első embere közölte: a 3 százalékos kamatszint a január 1-jével életbe lépő euró-övezet induló közös alapkamatszintje lesz. A koordinált lépést az elmúlt héten Németország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Belgium, Ausztria, Hollandia, Finnország, Spanyolország és Írország tette meg szinte egy időben; a jegybanki kamatszint mindenhol 3 százalék lett, kivéve Olaszországot, ahol a Banca d’Italia 3,5 százalékban állapította meg az új kamatot.
Mint a Bundesbank elnöke közölte, a lépést “alapos konzultáció” előzte meg a valutaunióban érdekelt államok jegybankjaival, illetve a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal (ECB). A kamatcsökkentésre “nem politikai nyomás következtében” került sor – szögezte le Tietmeyer. (Novemberben a jegybankelnök szembeszállt az új német pénzügyminiszter, Oskar Lafontaine követelésével, aki a kamatlábak leszállítását sürgette a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében.)
A szakértők a piacokhoz hasonlóan meglepetéssel fogadták az időzítést. A Reuters által idézett elemzők közölték: az általános vélemény az volt, hogy a 3 százalékos szintet az alapítók az indulására készülődő ECB következő, december 22-én esedékes ülésén jelentik be.
A lépéshátrányban lévő Olaszországgal kapcsolatban a kommentárok hangsúlyozzák, hogy soha nem volt a jelenleginél olcsóbb a hitel az ország modernkori történetében. Az olasz jegybank most 4 százalékról mérsékelte 3,5 százalékra a leszámítolási kamatlábat. Utoljára 1958 és az 1969 között volt ilyen olcsó a hitel Olaszországban, de ennél alacsonyabban soha nem állt ez az irányadó kamat. Az olasz pénzromlás tetőpontján, 1981-ben 19 százalékos kamatra folyósított hiteleket a Banca d’Italia a kereskedelmi bankoknak. Antonio Fazio, a központi bank jelenlegi elnöke eddig összesen 17 alkalommal szállította le a rátát, ezzel szemben mindössze egyszer emelte azt – 1995 májusában 9 százalékra -, amikor spekulációs támadások fenyegették az olasz lírát.
Az euró-övezeten kívüli legnagyobb EU-tagállamban, Nagy-Britanniában nem jelentettek be jegybanki kamatcsökkentést. Londoni elemzők szerint azonban a Bank of England monetáris bizottságának e heti ülésén szinte bizonyosan leszállítják a kamatot; vita csak abban van, hogy a szokásos, 0,25, illetve ezúttal 0,50 százalékpontos csökkentés lenne-e helyénvaló. A brit jegybank – amelyre tavalyi választási győzelme után a munkáspárti kormány azonnal átruházta az addig kormányzati hatáskörbe tartozó alapkamat-megállapítási jogot – az elmúlt másfél évben lépésenként 6-ról 7,25 százalékra emelte a kamatot, majd az utóbbi két hónapban 6,75 százalékra szállította le.
Élve az euró-övezetben végrehajtott kamatcsökkentés adta lehetőséggel, lazított a monetáris gyeplőn a kínai jegybank is. Az intézkedés nyomán átlagosan fél százalékponttal süllyedtek a betéti és kölcsönkamatok Kínában. A pekingi központi bank a növekedés serkentése, illetve az idei évre kitűzött 8 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében csökkentette – az elmúlt 14 hónapban már harmadszor – a kamatokat. Az olcsóbbodó hitelekkel elsősorban az eladósodott nagyvállalatoknak kedveznek, amelyek ily módon mintegy évi 2,7 milliárd dolláros kamattehertől mentesülnek. Előrejelzések szerint a kínai gazdaság az idén 7,6 százalékkal bővülhet – az év első kilenc hónapjában 7,2 százalékos volt a fejlődés – a múlt évi 8,8 százalékos ütem után, ami, tekintettel az ázsiai válságra, figyelemre méltó teljesítmény. Külföldi pénzügyi szakértők szerint a recesszió elkerülése érdekében döntöttek az átlagban 0,5 százalékos “jelentős, ám a várakozásoknak megfelelő méretű” kamatleszállításról. A növekedést, egyben több millió állás létrehozását az év elején bejelentett – három évre szóló, 750 milliárd dolláros – erőteljes infrastrukturális fejlesztési programmal is támogatja a kínai vezetés.
Az európai kamatenyhítés folytatására számít több elemző is, köztük francia Paribas bankház vezető közgazdásza, Paul Mortimer-Lee, aki szerint már februárban sort keríthet hasonló lépésre az ECB. Hongkongi sajtóbeszélgetésén Mortimer-Lee kifejtette: az ECB februárban várhatón 0,25 százalékponttal, majd a második félévben további 0,25 százalékponttal csökkenti majd az irányadó kamatot. Szerinte az amerikai Fedtől ugyancsak februárban várható újabb monetáris enyhítés, egyben ő is úgy vélekedett, hogy a Bank of England a közeli napokban 0,25 százalékpontot lefarag a jelenleg érvényes 6,75 százalékból. A világgazdaság ennek ellenére “rossz helyzetben” lesz jövőre, amikor átlagosan 1,6-1,7 százalékos gazdasági növekedés várható – mondta Mortimer-Lee. Hozzátette: ismeri az ECB prognózisát, miszerint Európában jövőre 2,5 százalékos lesz az átlagos gazdasági növekedés, de ő nem ilyen bizakodó. Borúlátását azzal indokolta, hogy a japán gazdaság továbbra is visszaesik, Latin-Amerika aggodalomra ad okot, Európában a munkanélküliség csökkenése megáll, a fogyasztói bizalom elpárolog, és főleg a német gazdaság fékezheti a javulást a kontinensen. Már a folyó negyedévben jelentős lassulás várható Németországban, és jövőre még rosszabbodhat ott a helyzet, ha a kormány, francia mintára, a lakosság helyett a vállalatokat igyekszik adóztatni. A francia kormány más gazdasági ciklusban, az üzleti bizalmi index csúcspontján emelte a társasági adót, de ugyanez agyoncsapná a német cégek amúgy is gyenge bizalmi indexét – magyarázta a Paribas szakértője.
