Először azt szeretném, ha tisztáznánk, mire olyan büszkék a díjban részesítettek. Az emberek többsége nem sokat tud a két éve alapított Nemzeti Minőség Díjról. Már azt is hallottam, hogy néhányan összetévesztik a Kiváló Áruk Fóruma címmel.
– A magyar díjat az európai mintájára, annak feltételrendszerével hozták létre. A pályázatban azt kellett igazolnunk, hogy tevékenységünk minden elemében megfelelünk a szigorú követelményeknek. Viszonylag egyszerűnek tűnt a feladat, mert csak azt kellett részletesen leírnunk, mit csinálunk. De mikor belekezdtünk, rájöttünk: egy jól működő rendszert nem is olyan könnyű bemutatni.
Próbáljuk meg …
– A németek 29 éve jöttek a magyar piacra. Nyolc éve vegyes vállalati formában, 1993 óta százszázalékos tulajdonosként működtetik a kecskeméti gyárat, ahol haszongépjármű-fékrendszereket állítunk elő. Tavaly 4,1 milliárd forint volt a nettó árbevételünk, az idén megközelítjük az 5 milliárdot és 570 embernek adunk munkát. A Knorr-Bremse eddig összesen mintegy 360 millió márkát fektetett be Magyarországon. Az idén félmilliárd forintot költünk kutatás-fejlesztésre. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság idei pályázatán – amelynek célja a csúcstechnológia megteremtéséhez kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenység támogatása – elsőként mi nyertünk jogot arra, hogy pénzt, mintegy 200 millió forintot kapjunk. Ebből egészítjük ki azt az egymilliárd forint körüli beruházást, amellyel létrehozzuk az új budapesti kutatóközpontunkat. Erre azért volt szükség, mert kinőttük a műszaki egyetemi bázisunkat. A létrejövő, egy éven belül már működő központban az elektronikus fékrendszerek szoftverjeit fejlesztjük, Kecskeméten pedig továbbra is a mechanikus és elektropneumatikus elemeket. Gyárunk az anyacégtől megkapta a kelet-európai piaci felelősséget, ami azt jelenti, hogy vállalatunk értékesíti a térségben a Knorr rendszereket függetlenül attól, hogy hol gyártják ezek elemeit.
Egy céget az is minősít, hogyan ítélik meg tevékenységét a külső partnerek. Kik a főbb vevőik?
– A vállalat a legnagyobb autóbusz- és teherautó-gyártók beszállítója, megemlíthető például a M.A.N., a Volvo, a Scania, a DAF, az Iveco, a Renault és a Mercedes. Az európai piac 85 százalékát a Knorr-Bremse látja el tárcsafékekkel. Itthon a Rába és az Ikarus a két legfontosabb megrendelőnk. Tavaly a csoport 300 ezer tárcsaféket adott el, néhány éven belül elérjük az egymilliót.
Az említettek mindegyike közismert márkanév hordozója. Milyen hazai beszállítóik tudnak eleget tenni az ő igényeiknek?
– Amikor az anyavállalat átszervezéseket hajtott végre, valamelyest csökkentette a beszállítók számát, igyekezett kiszűrni a párhuzamosságokat, ráadásul stratégiai partnereket keresett. Ezért az a tény, hogy a megmaradt beszállítók körülbelül 30-50 százaléka magyarországi cég, elég sokat- mondó. Mivel a kecskeméti gyár nyerte el a cégcsoporton belül először a TQ Awardot (a teljes körű minőségbiztosítást elismerő díjat), gyakorlatilag folyamatosan auditálnak bennünket és beszállítóinkat. Az utóbbiak közül van néhány, aki a nyolc fő mutató mérése alapján már előzetes minőségi vizsgálat nélkül, közvetlenül a gyártóvonalakhoz viheti alkatrészeit. Az idén termékcsoportok köré szerveztük a gyártást. Ez a módszer rugalmasabb és gyorsabb a korábbinál. A hazai beszállítókkal egyre szorosabbá kell váljon a kapcsolatunk, hiszen például a Volvo és a Scania a megrendelés lehívását követő 21 napon belüli szállításra tart igényt. Mindezek tudatában talán érthető, hogy kapcsolatrendszerünket tekintve sem okozhatott gondot, hogy megfeleljünk a Nemzeti Minőségi Díj feltételeinek.
A Menedzserszövetség elnökeként egyszer azt nyilatkozta, hogy a magyar vezetők jók a tűzoltásban, tehát könnyen oldanak meg válsághelyzeteket, összefüggésekben tudnak gondolkodni, de hézagos a nyelvtudásuk, nem elég pontosak a munkájukban és nem elég mobilak. Ma is így látja?
– Azt hiszem igen, bár a megállapítások inkább az idősebb generációra igazak. A középnemzedéknél már természetes a több nyelv ismerete és a nemzetközi gyakorlat, a fiatalabbak körében pedig életelemmé válik a verseny, a megfelelni akarás és tudás. Pozitív jelnek tartom, hogy megindult a multinacionális cégeknél dolgozó magyar vezetők nemzetközi rotációja.
A nemzetközivé válás egyik fontos lépése, hogy a stuttgarti Bosch, a müncheni Knorr- Bremse és a New Jersey-i Allied Signal nemrégiben közös vállalatot alapított. Mit jelent ez a kecskemétiek számára?
– Ezek a társaságok azért fogtak össze, hogy a világ vezető gyártóivá váljanak. A Knorr-Bremse 60, a másik két cég 20-20 százalékos részt kapott az új európai vállalkozásban. Az új cég évi összesített termelési értéke már az idén is elérte az 1,2 milliárd német márkát, amivel 50 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. Mindez Kecskemétre vetítve legfeljebb azt jelentheti a jövőre nézve, hogy több lesz a feladat és nagyobb a felelősség. De hát végül is ez az, ami értelmet ad a munkának, nem?
