Miért Oroszország? Miért késztette a Wall Streetet eladási pánikra egy olyan ország, amely az Egyesült Államok kereskedelméből csupán 0,5 százalékkal részesedik? Első ránézésre a jelenséget vagy piaci túlreagálásként, vagy az orosz válságnak a többi feltörekvő gazdaságra gyakorolt negatív hatásaként, vagy egy nukleáris nagyhatalom kormányválsága miatti politikai félelemként értékelték. Ezek a tényezők természetesen mind kihatottak az amerikai részvényárfolyamok zuhanására, de van egy ennél sokkal fontosabb párhuzam is a két ország között. Amikor 1993-94-ben a Credit Suisse First Boston és más brókercégek először kínáltak ügyfeleiknek orosz részvényeket, azokat a „jövő orosz gazdaságában” eszközölt igen spekulatív befektetésként hirdették. A pénzpiacok türelmetlenek. Azt is figyelembe veszik az árak mai alakulásában, ami a távoli jövőben van. Az orosz részvénypiacon az 1996-os 100 százalékos növekedés után 1997-ben még látványosabb ugrás következett be. A nyersanyagipari, távközlési és más vezető cégek részvényeinek árfolyama szinte szárnyalt, s a befektetőket még a másod- és harmadvonalbeli orosz vállalatok is érdekelték. Nem számított, hogy a cég egy rosszul irányított romhalmaz; az sem, hogy az orosz gazdaság nem hajlandó növekedni; s az sem, hogy a reformfolyamatok megakadtak. A befektetők nem a riasztó napi valóságot vásárolták meg, hanem a csillogó jövőt.
