Bár a nálunk képviseletnyitást választó külföldi hitelintézetek egy része idővel váltott, s kereskedelmi banki tevékenységbe kezdett, előfordult – mint például a Bayerische Landesbank vagy a Banque Nationale de Paris esetében -, hogy egy másik bank partnereként működve is megtartották képviseletüket. Ennek oka, hogy ez utóbbiak éppen olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek kiegészítik a bank operatív tevékenységét, azaz nem kereskedelmi banki jellegű segítséget nyújtanak ügyfeleiknek. Olyan feladatokat látnak el, amelyekre a kereskedelmi banki engedéllyel rendelkezőknek nincs kapacitásuk, vagy nem tartoznak szorosan a tevékenységi körükbe. S mivel ilyen jellegű szolgáltatásokból hiány van a piacon, a képviseleti munkának továbbra is jelentős marad a szerepe.
A törvényi előírások szerint egyébként a képviseletek nem is végezhetnek kereskedelmi banki munkát. Így azok a külföldi bankok, amelyek csak irodájuk révén vannak jelen, leginkább otthoni ügyfeleik támogatásával, információszolgáltatással, hitelfinanszírozással foglalkoznak.
Leghosszabb ideje a volt Jugoszlávia felbomlása óta immár szlovén illetőségű Ljubljanska Banka működteti képviseletét. Apró szépséghiba, hogy ugyanezen intézményt már a hetvenes évek közepén létrehozták, az anyabank azóta sem nyitott itt fiókot. A budapesti iroda a tervezett világhálózat részeként nyílt meg, s célja elsősorban a szlovén és a magyar üzleti partnerek együttműködésének segítése, illetve az ott élő magyar kisebbség és Magyarország kapcsolatának támogatása volt. Az azóta eltelt több mint két évtized alatt igencsak megváltoztak errefelé a gazdasági és pénzügyi viszonyok; a vállalati kapcsolatok fellendülése, valamint a bankszektorban bekövetkezett átalakulások egyaránt új lehetőségeket teremtettek. Hosszabb távon a Ljubljanska Banka tervei között szerepel az önállóan vagy egy magyar partnerbankkal közösen működtetendő itteni bank(fiók) megnyitása, ám ennek költségei egyelőre túl magasak a szlovén anyaintézmény számára. Amíg a kifizetődő működéshez a megfelelő nagyságú klientúrát felépítik, tevékenységük elsősorban hagyományos bankdiplomáciában, kapcsolatok építésében és ápolásában, információk áramoltatásban merül ki. Természetesen ügyfeleiknek segítenek abban, hogy igényeiknek megfelelő üzleti lehetőséget, bankot találjanak Magyarországon, s a jövőben exporthitelezéssel és finanszírozással is támogatják őket.
Szintén kivár a másik nagy közép- és kelet-európai hitelintézet, az orosz Rosszijszkij Kredit Bank. Vezetőit mostanában – érthető módon – egyébként is elsősorban Oroszország pénzügyi válságának kimenetele, annak az orosz-magyar árucsere-forgalomra gyakorolt hatása foglalkoztatja. Ennek függvényében alakíthatják további tevékenységüket, hiszen céljuk egyrészt a már ma is végzett kereskedelemfinanszírozás és forrásközvetítés, valamint az anyaországba irányuló konzorciális hitelek és hitelgaranciák nyújtásának folytatása. Másrészt viszont néhány éven belül szeretnének részleges, esetleg teljes körű kereskedelmi banki tevékenységet végezni; ehhez egyelőre feltérképezik a bankvásárlási, illetve együttműködési lehetőségeket. Az orosz bank számára igen fontos Közép- és Kelet-Európa, azon belül is Magyarország, amely ebben a régióban központi szerephez juthat a jövőben.
A képviseleti lét továbbfejlesztésének egyik formája, a fióknyitás feltételeit – jelesül a magas alaptőke-kötelezettséget – a külföldi bankok közül többen is hátrányosnak tartják. A Ljubljanska Banka és a Rosszijszkij Kredit Bank budapesti képviseletének vezetői azonban optimisták, mondván: általában megfelelő körülményeket találnak itt, s a meglévő néhány kedvezőtlen jelenség egészében véve nem akadályozza a fióknyitást és a tartós jelenlétet.
A többi, nálunk szintén csak képviseletet működtető bank stratégiai terveibe azonban egyelőre nem illik bele a helyi bank alapítása, vásárlása, vagy a fióknyitás. Ügyfeleik igényeinek kielégítésére elegendőnek tartják a képviseleti tevékenységet. Így gondolkodtak például annak az osztrák banknak a vezetői is, amely ez év márciusában nyitott irodát Budapesten. Az Oberbankról van szó, amely nálunk két otthoni partnerét (a Bank für Tirol und Voralberget és a Bank für Kärnten und Steiermarktot) is képviseli. Az anyaintézmény kifejezetten azért létesített effajta kirendeltséget, mert ügyfelei igényelték, hogy a megnövekedett osztrák-magyar forgalomból adódó ügyeket hatékonyabban kezelje. A képviselet célja az osztrák ügyfelek itteni kapcsolatainak támogatása, üzleti lehetőségek közvetítése, partnerkeresés és ügyfél-finanszírozás; bankvásárlás vagy fiókalapítás egyelőre nem szerepel a tervekben. Hagyományos középvállalati ügyfélköre azonban egyre intenzívebb kapcsolatokat épít ki a környező országok vállalataival, ezért vált szükségessé – Prágát követően – a budapesti képviselet megnyitása. Már vizsgálják a konzorciális hitelezésben való részvétel lehetőségét is.
A Magyar Külkereskedelmi Bankban 1994-ben tulajdonrészt szerző Bayerische Landesbank továbbra is fennmaradó képviseleti irodájához még 1993-ban csatlakozott két másik német bank: a Landesbank Hessen-Thüringen és a hannoveri Norddeutsche Landesbank. A képviselet elsődleges célja a devizafinanszírozás, illetve a bankok németországi ügyfeleinek helyi segítése.
Az itteni kereskedelmi banki tevékenységtől való tartózkodásnak csak az egyik oka a német bankszektort átalakító fuzionálási tendencia, amely bizonytalanná teszi egyes hitelintézetek jövőjét. Nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben ezek vállalják a kockázatot. Itteni cégeknek ugyanis csak a bátrabb, de főként jól bevált kapcsolataikra támaszkodó bankok nyújtanak hitelt; az óvatosabbak legfeljebb biztonságos garanciákkal ellátott hitelfinanszírozást vállalnak.
A működő banki képviseletek többsége szeretne továbblépni, de még vár a megfelelő pillanatra. Mivel a változó gazdasági-pénzügyi körülményekhez nekik is igazodniuk kell, nem kizárt, hogy az anyaországokban lezajló folyamatok, illetve az itteni helyzet alakulása következtében módosulnak majd a célok és a feladatok.
