Tokaj két évvel ezelőtt veszélyesen közel került a csődhöz. Ennek fő oka, hogy az ország egyik legkisebb városa 11 kulturális, oktatási és szociális intézményt működtetett – tájékoztatta a Figyelőt Májer János polgármester. Az 1996-ra tervezett 857 millió forintos kiadáshoz 767 milliós bevétel társult, vagyis a forráshiány meghaladta a 10 százalékot. A szállítói tartozás folyamatosan nőtt, január végére már elérte a 16 millió forintot. A városvezetés a súlyos helyzetben külső szakértő céget kért fel a gazdálkodás átvilágítására, amely azután intézményi összevonásokat javasolt, továbbá egy városi „kincstár” felállítását indítványozta. Így jött létre 3 oktatási és 1 egészségügyi intézmény a korábbi tucatnyiból. Ezek gazdasági önállósága megszűnt, az ilyen jellegű feladatok ellátását a kincstár vette át. Mivel korábban a technikai dolgozók egy részét elbocsátották, a megmaradók a kincstár személyi állományába kerültek. A pedagógusok számára felemelték a kötelező óraszámokat, s a tanárok így kiesett túlóradíjait olyan programokkal pótolták, amelyekért a szülők szívesen fizetnek. A kincstár az intézmények ellátását a korábbinál takarékosabban szervezte meg, s a közbeszerzési eljárások segítségével is mérsékelte a kiadásokat. Mivel csak egy bankszámlát vezet, sokat javult a likviditás is. A szállítói tartozás fél év alatt eltűnt, s a város működési kiadásai 12-13 százalékkal csökkentek.
ELFOLYÓBAN
A helyi önkormányzatok működésének alapfeltétele az anyagi önállóság. A megfelelő gazdálkodáshoz azonban – a pénzen kívül – felkészült és felelős pénzügyesek, vagyonkezelők is kellenek. Ma még gyakori eset, hogy kellő kompetencia híján elfolynak a megfelelő forintok. A helyi testületek gazdálkodása továbbra is az államháztartás neuralgikus pontjai közé tartoznak.
