Januártól változik a jövedéki adótörvény; információnk szerint az elkészült tervezet hektoliter-fokonként (egy liternyi százszázalékos szesz) a mai 1270 forintról 1410-re emelné az alkoholtermékek jövedéki adóját. A gyümölcspálinka és a borpárlat után 970 helyett 1120 forint lenne az adó – azaz a szeszadók emelkedése így 11-15 százalékos lenne -, a bérfőzésé pedig 100 hektoliterfokig 390-ről 500 forintra nőne. Az összegek nagysága a tervezethez képest még módosulhat.
A kevesebb több lenne a kincstár számára – állítja Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. Jelenleg a különféle tiszta-, illetve a finomított szeszipari termékek után évi 20 milliárdos adóbevétele van a kormányzatnak. Az adóemelés tényét elfogadja a szakmai szervezet, mértékét azonban nem. A kormányzat részéről a Pénzügyminisztérium (PM) – Görözdi Zsuzsa jövedéki osztályvezető szerint – az adóemelés mértékének meghatározásánál eleve belekalkulálja a hatékonyság javítását, számba veszi a várható többletbevételt. Habár a tárca illetékese konkrétumokat nem kívánt mondani, elismerte, hogy az adóemelés tervezett mértéke a fenti számokhoz közel áll, s ez legfeljebb az inflációt követő értékmegőrzéshez lesz elegendő.
Magyarországon 580 volt a szeszes adóraktárra és 353 az alkoholforgalmazásra szóló jövedéki engedélyek száma. A szövetség szerint ez túl magas: a féllegális és a feketepiac visszaszorítása érdekében tehát javasolta, hogy előzetesen véleményezhesse az adóraktári és jövedéki engedélyeket. A PM és a vámhatóság válasza egybecseng: az illegálisan működők elleni harcban meglévő egyetértés ellenére sem fogadható el a kérés, amelynek teljesítésével hatósággá válna a szakmai szervezet.
Egyébiránt Folláth György, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. vezérigazgatója úgy véli, amennyiben a javaslat nem valósulhat meg, még mindig segíthetne a vámosoknak, ha a szeszipari vállalatok információs rendszerét összekapcsolnák a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáéval (VPOP). A Zwack Unicum Rt. ezzel szemben – mint azt Schleicher Éva vezérigazgató-helyettestől megtudtuk – kitart amellett, hogy a VPOP mindenképpen kérje ki véleményüket engedélykiadás előtt.
A szürkének, feketének sok árnyalata létezik: termékhamisítás, számla nélküli eladás, lopott szeszből pancsolt termék, jogtalan címkehasználat, illegális import, vagy az adó egyéb “megtakarítása”. A hamisítók a kommersz termékeket célozták meg. Az olcsó termékeknél a szövetség a feketepiac arányát 50 százaléknál is nagyobbra becsüli, a minőségieknél viszont ennél jóval alacsonyabbra. Fehér Károly, a VPOP jövedéki főosztályvezetője azonban úgy véli, az adat pontatlan. A feketepiac aránya a rendszerváltás után 30 százalék körüli volt, s azóta a vámosok tapasztalata szerint egyértelműen visszaszorulóban van. A vita közben a lényegről Szilágyi László, a Várda-Drink Szeszipari Rt. vezérigazgatója beszélt: miközben a feketepiac becslései 20 százalékpontos eltérést mutatnak, a legálisan működő cégek komoly összegeket költenek akár 1-2 százalékos piaci részesedés elhódítására is.
Kiindulópont híján – hogy tudniillik mekkora is a teljes hazai alkoholfogyasztás – pontos adatot senki sem ismer. A Központi Statisztikai Hivatal szerint szeszes italokból a lakosság egészére vetítve, évente és állampolgáronként 3,2 liternyi tiszta szesz fogy. A szakma egy része viszont 2,9-3,0 literrel számol, ami 10 milliós népességgel szorozva egyáltalán nem jelentéktelen különbség.
Ha a jövedéki adótörvény tervezetét elfogadnák, úgy e körből januártól ismét kimarad a bor. Rendezésre vár a bérfőzés ügye is. Tavaly annyi “gyümölcspálinkát” gyártottak, hogy ahhoz közel 100 ezer tonnányi – tehát irreálisan nagy mennyiségű – 4 százalékos cukortartalmú gyümölcscefre kellett volna.
Az uniós csatlakozás előtt több más vitás pontot is tisztázni kíván a szakma. El szeretnék érni egy munkacsoport felállítását, amely például olyan ügyekkel foglalkozna, hogy a kommersz termékeknek lesz-e jövőjük a belépés után, s miként történjék a helyhez kötött termékek földrajzi védjegyeztetése és eredetvédelme. Bár az említett problémák elsősorban az agrártárcát érintik, a PM kész a részvételre a munkacsoportban, s ugyanez igaz a vámhatóságra is.
