Egyelőre elmaradt a várt roham a garantált áras állami búzafelvásárlás iránt. Mielőtt bárki azt a következtetést vonná le, hogy lám mégis jó (a garantáltnál legalábbis magasabb) áron lehet eladni a búzát, az téved. A kenyérnek valótól szabadulni kívánó gazdák zöme el sem jut a leadásig. Mint oly sok szövetkezet, az egyik, általunk megkérdezett hevesi gazdaság már szinte belefullad a terménybe, a magtára megtelt. Átmenetileg tárolja a bérmunkában learatott kalászosokat is, amíg az állam át nem veszi intervenciós felvásárlás keretében. Eközben a saját fénymagot, borsót már sehová sem tudja elhelyezni a gazdaság. Alkalmi magtárrá léptek elő a gépszínek és a műhelyek is. Pedig a vezető agronómus állítja, hogy sok környékbeli gazda már csak 50 tonna búzát takarít be (amely alatt kistermelőnek számít és vonatkozik rá az intervenciós felvásárlás) a többit „lábon” hagyja. Nem költ az aratásra, de legalább – az intervenciós felvásárlással – a gabona egy részétől megszabadul.
A felvásárlás sem gördülékeny, mert a kijelölt átvevőhelyek messze vannak. Odáig teherautóval kell elszállítatni a búzát. A költség – 50 kilométeren belül – a gazdáé (efelett tonnánként és kilométerenként 10 forint az állami hozzájárulás). Ám a gyakori esők, az elmaradt növényvédelem miatt a takarmánynak sem jó, fuzáriummal, torsgombával fertőzött szemest hiába szállítja az átvevőhöz a kistermelő, nem veszik meg tőle. Ilyen esetben vissza kell fuvarozni, pedig otthon sem tud mit kezdeni vele. (Félszázalékos fertőzöttség felett takarmányozásra sem használható, mert megbetegíti az állatokat, az ilyen áru már fillérekért sem eladható. Két-három százalékosan fuzáriumos gabona pedig már haleledelnek sem igen ajánlott.) Az egyik törökszentmiklósi gazdának például Karcagot jelölték ki átvevőhelyül. Ehhez teherautót kellett fogadnia, traktorral ugyanis nem hajthat rá a 4-es főútra. Hiába, nem felelt meg a minőség, vihette haza, tehát a szállításra kifizetett 40 ezer forint ellenére a nyakán maradt a termés.
Az 50 tonnánál nem sokkal, de többet termelő gazdák vannak talán a legrosszabb helyzetben, mert kicsúsztak az előzetes minősítéstől nem függő intervenciós felvásárlásból, amellyel a takarmánynak való kalászosokat is átveszi az állam tonnánként 10 ezer forintért. Így most nemcsak a szállítási költség, hanem a vizsgálati díj is őket terheli, s a nagygazdaságokhoz képest jóval kisebb az esélyük, hogy megfeleljenek a garantált áras átvétel minőségi követelményeinek. Ők azok ugyanis, akik (rosszul értelmezett költségtakarékosságból, vagy mert ténylegesen nem telik rá) nem végzik el a szükséges növényvédelmi munkákat, nem használnak fémzárolt vetőmagot, elég műtrágyát. Tehát kiszámíthatatlan a termés minősége.
A nagyüzemek a garantált áras felvásárlásban bíznak. Nekik sem könnyű a helyzetük, mert sokszor a bejelentéstől számított egy hét is eltelik, amíg a minősítési eredmény megszületik. Ha a szemes fertőzött, vagy a minta minősége nem üti meg a garantált áras felvásárláshoz szükséges mértéket, akkor a vizsgálati díjat (mennyiségtől, laboratóriumtól függően 20-30 ezer forintot – plusz 12 százalék áfa -, avagy tonnánként 105 forintot) nem vállalja magára az állam, az is a termelő zsebére megy. Kész anyagi csődöt okozhat mindez, mert a búzatermesztés művelési költségeit – a műtrágyát, a vetőmagot – sokan rövid lejáratú hitelek felvételével finanszírozták, s törlesztési kötelezettségeknek most csak újabb kölcsönök segítségével tud(ná)nak eleget tenni.
Lesújtó hírek érkeznek országszerte a fő kenyérgabona minőségéről. Régóta volt ilyen jó beltartalmi értékű, ilyen magas sikértartalmú a búza, de a tisztítatlan szemek és a fuzárium miatt mégsem megfelelő a minősége. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának 11. számú közleményében felsorolt, a garantált áras felvásárláshoz a minősítésre akkreditált tizenöt laboratórium közül a megkérdezett tízből csak a Debreceni Agrártudományi Egyetem akkreditált laboratóriumában állították, hogy náluk a bevizsgált minták – hatvan tétel – 75 százaléka megfelelt a garantált áras felvásárlás követelményeinek. A többi helyen egybehangzóan arról számoltak be, hogy a határértéket meghaladó fuzáriumfertőzés, illetve a csökkent értékű szemek miatt alig-alig akad a garantált áras átvételhez megszabott feltételeket teljesítő búza.
Jász-Nagykun-Szolnok megye térségében a heterogén minőségű termés miatt ugyancsak siralmas eredménnyel zárultak az eddigi búzavizsgálatok. Az Alföldi Gabonaipari Rt. laboratóriumában 60 ezer tonnányi búzából vett minta átvizsgálása után mindössze egyetlen tétel felelt meg a garantált áras felvásárlás előírásainak. Legtöbbször a csökkent értékű szemek aránya haladta meg a megengedett mértéket. (Egy kilogrammnyi mintában nem lehet ugyanis több két dekagrammnál a 2,2 milliméteres rostán áthulló szemek tömege. Ezzel szemben sokszor 6-11 dekagramm volt.) Pedig a „kombájntiszta” gabona rostálásával könnyen orvosolni lehetne a bajt – persze újabb költség árán.
E térségre a fuzáriumfertőzés szerencsére nem jellemző. Eddig négy mintánál mértek a félszázalékos határértéket meghaladó megbetegedést. Ennek ellenére az Alföldi Gabonaipari Rt.-nél – a felesleges kiadás és fáradozás megelőzésére – azt javasolják, az érintettek inkább vigyenek be előzetes mintát gyors elemzésre. Az állami felvásárláshoz szükséges, drága hivatalos minősítést pedig csak akkor kérjék, ha a főbb paraméterek megfelelnek – arra egyébként csak nagyjából egyhetes határidővel tudnak vállalkozni a nagyon leterhelt helyi szakemberek.
A vizsgálatok végeredményében nincs sok köszönet: a termelők nehezen értik meg, hogy az egyébként igen jó tulajdonságú, magas sikértartalmú, jó sütőipari értékű búzát miért nem veszi meg az állam pusztán azért, mert a fuzáriumfertőzöttség egy-két tizeddel meghaladja a határértéket. A rendtartási hivatal értesítette a vizsgálóállomásokat, hogy szigorúan tartsák be az előírásokat, a határértékeket is. (Az már más kérdés, hogy azonos búzatermés vizsgálatánál két laboratórium eredménye között miként lehet 2-3 százalék eltérés a sikértartalomban. Azt sem tudni, miért nem lehet fellebbezni a hivatalos vizsgálat ellen, ha egy másik vizsgálóhelyen más értéket mérnek.)
Az Agrimill Rt. békéscsabai vizsgálólaboratóriumában mintegy húszezer tonna búzából származó 40-50 minta egyike sem felelt meg a garantált áras felvásárlás feltételeinek. A szakemberek szerint a termelők mintha nem vennék komolyan a rendeletben közzétett minőségi követelményeket, különösen a csökkent értékű szemekre vonatkozó mértéket.
Az agrimilles tapasztalatokat erősíti meg a Mertcontrol illetékese. A társaság laboratóriumaiban mintegy 20 ezer tonnából származó búzaminta bevizsgálása alapján szinte nem is volt olyan, amely alatta maradt a 0,5 százalékos fuzáriumfertőzöttségi határértéknek. A csökkent értékű szemek aránya is nagyon sok esetben meghaladta a megengedettet. (Pedig a nedves sikértartalom, a fehérjetartalom, a sütőipari érték és az esésszám alapján a tavalyinál sokkal jobb minőségűek az idei búzák.)
A Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. laboratóriumaiban hat megyéből származó mintegy 20 ezer tonna termés minőségéről alkottak képet. Alig akadt olyan minta, amely nem lett volna fuzáriummal fertőzött. Mintegy 20 százalék volt a határérték alatti, tehát átvehető búza, de 80 százalék meghaladta a félszázalékos fertőzöttségi határértéket, méghozzá általában 3-5 százalékos fertőzöttséggel), ami már a takarmányozási célú felhasználást is lehetetlenné teszi. Volt olyan tétel, amelyben 10 százalékosnál is nagyobb volt a fertőzöttség. Az SGS Hungária Kft. országszerte mintegy 260 ezer tonna búzából vett és vizsgált mintát a garantált áras felvásárláshoz. Ebből – általában a fuzárium miatt – egyetlen tétel sem volt elfogadható. Esetenként a megengedett fél helyett 8-10-23 százalékos fertőzöttséget is regisztráltak. Az arányokon ront az a körülmény, hogy az exportra bevizsgált, jó minőségű búzákat azonnal megvásárolták a kereskedők, e tételeket nem ajánlották fel a termelők az államnak.)
Árnyalatnyival jobb csak a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A helyi gabonaipari társaság laboratóriuma szerint húsz mintából négy felelt meg a garantált árhoz megszabott feltételeknek. Legtöbbször a nem elégséges sütőipari érték, és a csökkent értékű szemek nagy aránya volt a ludas. A nedves sikértartalom általában megfelelő. Gyakori, hogy a gyorsminősítővel egyedül ezt az utóbbi értéket ellenőrzik a termelők, s ha megfelelő, már szállítják is a búzát, a többi paraméterrel nem törődnek.
A tragikus vizsgálati eredmények sok tanulsággal szolgálnak (azon túl hogy a csökkent értékű szemeket illetően az EU-normákhoz képes is talán indokolatlanul szigorú a magyar szabvány.) Az idei szezon is bizonyította – akárcsak a tavalyi -, hogy az újratermeléshez elég pénzzel nem bíró termelők képtelenek a technológiai fegyelem betartására, a szabványnak megfelelő minőségű, piacképes áru megtermelésére. (Indokoltnak tűnik hát, hogy emiatt a tárca korlátozni akarja a vetésterületet.) Bizonyíték az induló feltételek döntő szerepére: a bábolnai IKR termel(tet)ési rendszer által integrált nagygazdaságok termésének minőségével nincs sok baj, általában megfelelnek a minőségi feltételeknek. Az IKR előfinanszírozásban hektáronként 40-45 ezer forint értékű fémzárolt vetőmagot, növényvédő szert juttat a partnereinek, ezeket a tételeket a termés átvételekor levonja az árból, a 4-5 tonnás hektáronkénti átlagnál 72-90 ezer forintból. Az idén mintegy 150 ezer tonna búza felvásárlására szerződött partnereivel ez az integrátor, s ennek értékesítése nem is okoz gondot. Igaz, a kivitelhez a katasztrofális világpiaci árszint miatt szükség lenne további exporttámogatásra – árulja el Szaxon Attila vezérigazgató.
A technológiai előírások betartásával jó minőségű lesz a termék, értékesítésével általában nincs is gond. Ezt támasztja alá, hogy az SGS Hungária egyebek között azért nem adott ki minőségtanúsítványt garantált áras felvásárláshoz nagyobb mennyiségű búzára, mert a szigorú feltételeknek megfelelő árut azonnal és jóval többért megveszik a kereskedők. Sok kereskedelmi cég ugyanis előszerződést kötött a szállításra, de nem tudja teljesíteni, mert a fertőzöttség miatt kevés (és egyre drágább) a megfelelő minőségű búza. (Az egyik nógrádi termelő tonnánként 21 ezer forintért sem adta oda 36-40 százalékos sikértartalmú gabonáját, mert kevesellte az árat.) Pedig ha nem tudják beszerezni a megállapodott, későbbi határidőre szóló mennyiséget, a fedezett ügyletek teljesítéséhez még drágán is kénytelenek lesznek venni.
A jó búzának tehát hamarosan jó ára lesz. A nagy mennyiségű rossz búzán viszont a garantált ár sem segít, így sok kicsi és közepes gazda belebukhat az idén ebbe a növénybe.
