Gazdaság

LAKÓPARKÉPÍTÉS – Rend a lelke

Lakópark alatt hazánkban még sokan valamilyen gyanús, elkerített menedzser-rezervátumot sejtenek, pedig Nyugat-Európában ez a forma egyre divatosabb, sőt valóságos üzletággá vált. Az efféle vállalkozás nálunk még fehér hollónak számít, s létjogosultságáról megoszlanak a szakmai vélemények is.

A honi lakóparképítés történetében úttörőnek számító Becco Kft. Telkiben építi referencia-beruházását. Több ekkora méretű és készültségi fokú lakóparkot nem nagyon lehet találni az országban; noha az utóbbi években számos hasonlót terveztek, ezek közül információink szerint még egy sem jutott el a végső megvalósítás fázisába.

Ma még gyakran a vevők és az építők is mást értenek a lakóparkon – mondta el Varga Béla, a Becco Kft. ügyvezető igazgatója. Egyesek valamilyen kerítéssel körülzárt rezervátumként képzelik ezt el, ahol különcök laknak. Pedig valójában a falu szerkezetébe, utcahálózatába szervesen illeszkedő területről – szakkifejezéssel élve: egységes építészeti koncepció alapján, nagy léptékben megvalósított kertes családi házas beépítésről – van szó, amelyben minden lakáshoz önálló kert tartozik.

A lakópark abban is különbözik más családi házas övezetektől, hogy garantált és végleges környezeti rendet alkot, amelyet nem zavar meg későbbi építkezés. Így nem teheti tönkre például a kilátást valamely utólag odaépített, egyedieskedő, stílusidegen építmény. Itt a lehető legkedvezőbben helyezik el a házakat egymáshoz képest, illetve a tájolás, kilátás szempontjából is. E parkokat igazából mégsem lehet összehasonlítani: minden kezdeményezés más, amelyet a helyi természeti adottságok, a fejlesztő-beruházó üzleti szándéka, kitartása és tőke-ereje, a telekhez jutás feltételei, a személyes kapcsolatok egyaránt alakítanak.

A park jövője a lakókra van bízva – a fenntartásban a kivitelező addig vesz részt, amíg ezt a saját érdeke alapján szükségesnek látja. Az építő-szervező megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek a környezeti rend, komfort és biztonság megvalósulásához (ilyen például az őrház, az antennarendszer, vagy épp a kertiszerszám-tároló), de az őrzés, a közterületek gondozása már a közösség feladata.

A hasonló stílusú épületek lakói általában hasonló gondolkodású és pénztárcájú emberek, akik a házukkal – jó pénzért – a környezeti értékeket is megvásárolták, így a rend fenntartása mindannyiuk érdeke. Itt elvben nagyobb esély van arra, hogy jó lakóközösség alakuljon ki, mint egy hagyományos családi házakból álló övezetben. Az egyedi megoldásokat nélkülöző puritán építészet ugyanakkor a lakók anyagi helyzetéről nem árulkodik.

Az önkormányzatoknak hosszú távon azért lehetnek előnyösek a lakóparkok, mert az átlagnál jobb módú beköltözők megbízható adófizetők, a “negyed” pedig emeli a telekárakat, s ismertebbé is teheti a települést. (A Becco parkját például a beruházás elindulása óta eltelt két évben körülbelül 3,5 ezer család tekintette meg.) Az ilyen övezet ráadásul úgy teremt rendezett környezetet, hogy az az önkormányzatnak nem kerül pénzébe; annak szerepe csupán annyi, hogy – általában piaci áron – értékesíti a területet.

A jogszabályok mind-azonáltal semmilyen eszközzel nem segítik a lakóparképítést, a gazdasági környezet pedig kifejezetten gátolja ezt a tevékenységet – állítja Varga Béla, aki szerint a szabályozók a feketegazdaság felé terelik a magánerős lakásépítést. Ennek az a következménye, hogy gyakran épülnek kivitelezői garancia nélküli, rossz minőségű házak. A jövő azonban szerinte mégis a lakóparkoké. A rohamosan növekvő építési, fenntartási és közlekedési költségek miatt egyre inkább csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy az agglomerációban vegyenek vagy építsenek új házat. E kör viszont válogat, a városi komfortot és életvitelt sem szeretné feladni, s a rendezett környezet iránti igénye is egyre erőteljesebb: nem akar évekig építési törmeléket és befejezetlen, netán túlméretezett szomszédos családi házakat látni a nappaliból. Mindezek nyomán az agglomerációban kínált építési telkek piaca beszűkült – vége a koncepció és többletszolgáltatások nélkül kínált területek dömpingszerű értékesítésének.

Bár lakópark-építési divatról ma még nem lehet beszélni, a referencia-építések időszaka már megkezdődött. Varga Béla szerint a konstrukció akkor futhat fel, ha a fejlesztők ezt a speciális szolgáltatást üzletileg nyereségesen, nagy léptékben tudják majd csinálni. Ez persze szorosan összefügg azzal, hogy a növekedés beindultával miként javulnak a gazdasági feltételek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik