Az ukrán UMC nevű mobiltelefon-szolgáltatóval kötött roaming (vándorlási) egyezmény megkötésével a Pannon GSM bezárta a kört: valamennyi szomszédjával roaming-kapcsolatot létesített.
A vándorlás lényege, hogy a GSM nemzetközi szabványát elfogadó országok úgy építik ki hálózatukat, hogy azok képesek legyenek egymással kommunikálni. Így lehetővé válik, hogy egyik ország előfizetője, ha külföldre utazik, bekapcsolódjon az ottani hálózatba, vagyis az adott országban “vándoroljon”. Az előfizetők így külföldi tartózkodásuk idején is hasonló feltételekkel használhatják készülékeiket, mint idehaza; magyarán, elérhetők saját telefonszámukon.
A mobiltelefon előnye, hogy elvileg bárhol és bármikor szabadon használható. A rendszer azonban még számos országban nincs teljesen kiépítve; az úgynevezett lefedettségi térképen jóval több a fehér folt, mint a színes. Így van ez a környező államok némelyikében, például Szlovákiában és Jugoszláviában is. Ennek egyik magyarázata az, hogy ezen országokban később – 1996-ban, illetve 1997-ben – kezdték a szolgáltatást. Másik okként a domborzati viszonyokat lehet említeni; ez utóbbi tényező miatt az egyébként egymilliónál is több GSM-előfizetőivel rendelkező Ausztriában sem érhetnek el olyan, szinte teljes lefedettséget, mint a Pannon GSM hazánkban, a Kárpátok és az Alpok lábánál.
Szomszédainknál roaming-szerződése a Pannonnak általában két-két GSM-szolgáltatóval van, melyek közt lefedettségben és árban is jelentős eltérések vannak. Ezért a cég szakemberei azt tanácsolják, hogy a szomszédos országokban tartózkodóknak – ha persze lehetőség van erre – érdemes manuálisan választani a helyi szolgáltatók közül, mert ez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Az országhatár közelében előfordulhat az is, hogy a készülékek még Magyarországon automatikusan ráállnak a másik országbéli hálózatra, s így a barangolás már a határátlépés előtt megkezdődik, ami olykor meglehetősen drága mulatság. Ilyenkor célszerű mihamarabb visszaállítani a készüléket a Pannon hálózatára. Ennek a jelenségnek persze a fordítottja is előfordulhat, az viszont előnyös lehet. Jó tudni, hogy a közvetlenül szomszédos államokban a hívás fogadása mindenhol egységesen nettó 70 forintba kerül percenként. Hívást fogadni pedig minden esetben jóval olcsóbb, mint Magyarországot felhívni.
Tavaly év végi árakon számítva a hét szomszédos ország közül a legdrágább GSM-szolgáltató a jugoszláv Mobtel, a legolcsóbb a román MobiFon. Országon belül nem csúcsidőben a szlovák Globtelnél kerül a legkevesebbe a telefonálás. Hazánkat hívni csúcsidőben a Mobilkom Austrián, csúcsidőn kívül az EuroTel Bratislaván keresztül a legelőnyösebb. (A Pannon jelenleg összesen 45 ország 79 GSM-szolgáltatójával tart fenn roaming-kapcsolatot.)
A Pannon GSM az idén februárban aláírta azt az egyezményt is, amely lehetővé teszi, hogy előfizetői szeptember végétől a világ bármely táján telefonálhassanak. Ez a műhold alapú, Iridium rendszerben működő mobil távközlési hálózat gyakorlatilag a Föld bármely pontján képessé teszi a maroktelefonokat a hang-, az adat- és a fax-átvitelre. A teljes lefedettséget 66, egyenként 689 kilogrammos, a Földtől 420 tengeri mérföldre lévő műhold teszi lehetővé, 12 földi állomás közvetítésével. A barangoláshoz ebben az esetben egy különleges készülék szükséges, de már léteznek olyan, többnormás mobiltelefonok is, amelyek a 900-as GSM és az Iridium rendszerben egyaránt képesek működni. A határok nélküli roamingolást várhatóan szeptember második felétől lehet majd kipróbálni. Az új rendszer belépése nem sokat változtat a használaton: marad az előfizető megszokott telefonszáma és a számlát is ugyanúgy állítják ki, mint korábban. A műholdas mobiltelefonálás valószínűleg azok számára lesz gazdaságos, akik gyakran utaznak olyan területekre – például Afrikába, Ázsiába -, ahol más távközlési rendszer nem működik.
Mindez nagyon szép és hasznos – mondhatnánk -, de mi van az itthoni fehér foltokkal? A Pannon szakemberei azt állítják, hogy szolgáltatásaikkal immár az ország területének 99 százalékát lefedik. Az 1 százaléknyi rész java a hegyvidékekre és a hasonló, földrajzi okok miatt nehezen elérhető helyekre esik.
Ebből a szempontból az ország egyik legkritikusabb része az Északi-középhegység volt. Különösen nehéz feladatnak bizonyult a Mátrát átszelő 24-es út lefedése. A műholdas helymeghatározó rendszer használatával azonban pontosan be lehet mérni és térképre lehet vetíteni a lefedetlen területeket. A Mátrában toronyáthelyezéssel oldották meg a problémát, más helyeken viszont még a jövőben is szükség lehet újabb és újabb bázisállomás üzembe helyezésére. Az ilyen jellegű munkát folyamatosan végzik a cég minőségellenőrei, illetve hálózatépítői.
A városlakók tapasztalatból tudják, hogy “fehér” terület lehet a házuk alatti pince, némelyik vasbeton-elemekkel teletűzdelt ház, vagy például a metró. Erre a mélyben haladó közlekedési eszközre szállva a Pannon-előfizetőknek minden esetben üzenetrögzítésre kellett átkapcsolniuk készüléküket, ha folyamatos kapcsolatot akartak fenntartani a külvilággal. Március eleje óta azonban már vannak kivételek. A telefontársaság szolgáltatása ugyanis a kettes metró vonalán a Moszkva térre, a Batthyány térre és a Kossuth térre is kiterjed.
A millenniumi földalattin és néhány, a földkéreghez közel eső metróállomáson eddig is megszólaltak a Pannon-készülékek: ezt a felszíni GSM adótornyok “beszűrődő” hatása tette lehetővé. A föld felszíne alatt 34-38 méterre lévő állomások lefedése ennél jóval komolyabb műszaki felkészültséget követelt. A mobiltelefon-társaság a teljes, 30 kilométeres metróhálózaton tervezi szolgáltatásának kiterjesztését. Ennek egyetlen előfeltétele, hogy az előfizetők igényeljék az új szolgáltatást.
A világon egyébként először a hongkongi metró egyes szakaszait fedték le a mobilszolgáltatók, 1993-ban. Azóta számos országban – így a finneknél, franciáknál, görögöknél, kanadaiaknál, németeknél, spanyoloknál és szingapúriaknál – használhatók a metrókban a mobilkészülékek.
Maroktelefonok már a metróban is. Földalatti kapcsolat
Erdei Katalin felvétele
