Az immár hatodik alkalommal közzétett felhívásra 49, többnyire ipari jellegű pályázat érkezett be a Magyar Innovációs Alapítványhoz. A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben alapította meg az Innovációs Nagydíjat, amelyet a tudósokból, gazdasági és üzleti szakemberekből álló zsűri minden évben a legnagyobb jelentőségű, nagy hasznot hozó innovációnak ítéli oda. A nagydíjon kívül kiosztanak még minisztériumok, kamarák és más intézmények által létrehozott innovációs díjakat is. A Magyar Szabadalmi Hivatal jóvoltából ezek száma az idén nyolcra nőtt.
A bírálóbizottság által megvalósultnak és sikeresnek ítélt 43 innováció közül ezúttal a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság búzanemesítési kutatásainak ítélte oda a zsűri az 1997. évi nagydíjat. A többi nyolc díjazott fele tőzsdei társaság (lásd táblázatunkat a 28. oldalon). Közülük a Matáv a Hírközlési Innovációs Díjat kapta meg a szaktárcától, új adatátviteli hálózatáért, illetve az azon megvalósított szolgáltatásaiért. A magyar távközlési szolgáltató Európában az elsők között vezette be a digitális menedzselt bérelt vonali adatátviteli technikára épülő rendszert, mely gyorsabb és megbízhatóbb korábbi társainál. Képes ugyanis folyamatosan figyelni a vonalak állapotát, és jelezni az esetleges meghibásodást. Ezen az új hálózaton keresztül működnek a pénzkiadó automaták, a hitelkártya-elfogadó terminálok, de a Hungarnet és a Sulinet is ennek segítségével kapcsolódik rá a világhálóra. A digitális hálózat új szolgáltatásainak köszönhetően a Matáv több mint 1,2 milliárd forint többletbevételre tett szert az elmúlt évben.
Az innováció mindig is fontos szerepet kapott a Matáv stratégiai terveiben, mára azonban egyszerűen létkérdéssé vált – mondta el Frischmann Gábor fejlesztési igazgató. A fejlesztések iránya megváltozott: a hangsúly a távbeszélő hálózatról egyre inkább a termékválaszték szélesítésének irányába tolódott el. Míg korábban évente csupán néhány, tavaly már csaknem 30 új termékkel bővítette kínálatát a Matáv.
A cég 3 milliárd forint körüli, a nettó árbevétel 1,5 százalékára rúgó összeget költött kutatás-fejlesztésre az elmúlt évben. Ez az arány elmarad ugyan a nyugat-európai átlagtól, de évről évre folyamatosan nő. Pedig a vállalat privatizációjakor sokan attól tartottak, hogy a cég K+F tevékenysége átkerül majd a két stratégiai befektető – a Deutsche Telekom és az Ameritech International – saját, jól kiépített kutatóbázisaiba, a Matáv kutató részlege pedig megszűnik. Szerencsére ennek épp az ellenkezője történt. A befektetők ugyanis felismerték, hogy a helyi piac sajátosságaihoz igazodni tudó újításokhoz hazai innovációkra is szükség van. A szolgáltató ezek egy részét saját – több mint 100 éves múlttal rendelkező – kutatás-fejlesztési bázisán, másik részét pedig a hazai egyetemekkel, tudományos intézetekkel való együttműködés keretében végzi. Ez utóbbi kapcsolatot erősíti a pár héttel ezelőtt létrehozott különböző egyetemeket, iparvállalatokat és szolgáltatókat összefogó Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ. A cég emellett persze intenzív kapcsolatot tart fenn a két külföldi befektető K+F bázisaival is, de a nyílt verseny előtti fejlesztések nagy részét nemzetközi együttműködésben végzi, az Eurescomnak és több európai kutató szervezet tagjaként.
A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. “notórius” résztvevője az Innovációs Nagydíj Pályázatnak, neve az utóbbi három évben mindig szerepelt a díjazottak között. Az idén harmadik generációs fogamzásgátló tablettáinak hatóanyagával, a dezogesztrellel nyerte el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját. A fejlesztés jelentőségét az adja, hogy az eredeti gyártón kívül a világon csak a Richter képes ezt az alapanyagot ipari méretekben, gazdaságos módon előállítani, mégpedig szennyező melléktermék képződése nélkül. A dezogesztrel felhasználásával gyártott fogamzásgátlók forgalmazása az elmúlt évben több mint 300 millió forint többletbevételt hozott a cég számára. Mint Vas Ádám, a vállalat kutatási igazgatója kérdésünkre elmondta, a Richter már a hatvanas évek óta foglakozik generikus fogamzásgátlók gyártásával. A hosszú évek során felhalmozódott tapasztalatok mellett olyan kutatási és gyártási bázisra tett szert, mely a fogamzásgátló gyártás éllovasai közé emelte. A reprodukciós és generikus készítményeken kívül eredeti gyógyszerek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektető vállalat éves árbevételének átlagosan 7 százalékát költi kutatás-fejlesztésre; tavaly ez a tétel közel 3 milliárd forintot tett ki. Fejlesztési tevékenységének két fő területét a központi idegrendszerre és a véralvadásra ható szerek kutatása jelenti. A mintegy 600 főt foglakoztató kutatási és fejlesztési részleg több hazai és külföldi partner közreműködésével végzi munkáját.
A pályázat másik gyakori résztvevője a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., melynek futóműfejlesztéseit két évvel ezelőtt a zsűri nagydíjjal értékelte. A vállalat idén a környezetvédelmi tárca Környezetvédelmi Innovációs Díját vihette haza új, D10 típusú motorcsaládjáért. A bírálóbizottság a termékkör legfőbb értékének gazdaságosságát, fejleszthetőségét és az európai emissziós előírásoknak való megfelelését tartotta. Az 1997-ben gyártott új és átalakított motor közel 4,4 milliárd forint árbevételt eredményezett, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a motor üzletág a Rába egyik legsikeresebb üzletágává váljék. A kutatás-fejlesztés és az oktatás támogatását stratégiai célként kezelő cég fejlesztéseinek egy része környezetvédelmi jellegű, másik része pedig a járműipar nemzetközi trendjeihez való igazodást szolgálja. Zalán Barnabás vezérigazgató elmondta, hogy a kutatások legnagyobb részét a Rába saját maga végzi, bár jelentős részesedése van az Autokut nevű járműipari kutatócégben is. A részvénytársaság 38 milliárd forintos nettó árbevételének 3-4 százalékát költötte tavaly oktatási és K+F célokra.
A Mol Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazatának pályázata is környezetvédelmi szempontok miatt kapta meg az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány díját. A korszerű és környezetkímélő benzinkeverő rendszert üzembe állító vállalat 918 millió forintnyi többleteredményt köszönhetett innovációjának az elmúlt esztendőben. A pályázaton eddig minden évben díjat nyerő Mol Rt. 635 milliárd forintos nettó árbevételéből közel 3,6 milliárdot fordított 1997-ben kutatás-fejlesztésre; ennek felét a feldolgozási és kereskedelmi ágazat fejlesztései vitték el.
