A regionális központi szerepet és keleti hídfő-pozíciót egyaránt jól szemlélteti a Knorr-Bremse példája. Az anyavállalat – mint azt kérdésünkre Lepsényi István vezérigazgató elmondta – összesen 3 ezer embert foglalkoztató hat európai gyára közül az 560 főnek munkát adó itteni a legnagyobb. A cég mindenhol más-más alkatrészt gyárt. Nálunk például fékszelepeket, míg Németországban tárcsafékeket állítanak elő. A magyar beszerzési arány mintegy 50 százalékra rúg, a fennmaradó hányad többsége Németországból érkezik, de vannak csehországi beszállítóik is. A vezérigazgató kifejtette: a közép- és kelet-európai vásárlásokat a jövőben növelni kívánják. Az itteni vállalat – amelynek árbevétele az idén 5 milliárd forint körül alakul – a forgalom 85 százalékát az exportpiacokon értékesíti, ebből 80 százalékot az öreg kontinens nyugati felén. Mind a hét nagy nyugat-európai autógyárnak – a Mercedestől a Volvóig – szállítanak alkatrészeket. 1996 óta a Knorr-Bremse közép- és kelet-európai értékesítési központja is itt található. A vállalat hazai érdekeltsége 1995 óta foglalkozik K+F tevékenységgel; jelenleg Budapesten 40, Kecskeméten pedig 26 mérnök fürkészi a jövőt. Figyelemre méltó az is, hogy a forgalom 5 százalékát kitevő régióbéli eladások Oroszországba, Fehéroroszágba, Romániába, Ukrajnába és Jugoszláviába irányulnak. A keleti export növelésével a gyár “hidat” képezhet az EU és Délkelet-Európa között.
A japán Suzuki is hídszerepre ítéltetett; itt azonban a pillérek kontinensnyi távolságra esnek egymástól. A folyamatosan fejlesztett honi gyártóbázisuk a régióban egyedülálló kapacitással rendelkezik. Az európai termelés ide összpontosításáról szóló döntést – mondta el Bánki Frigyes vezérigazgató-helyettes – tavaly novemberben hozták meg. A Magyar Suzuki Rt. beszállítói által előállított termelési érték 20-20 százalékát itt és Európában, több mint 30 százalékát pedig Japánban állítják elő. A “házon belüli” hozzáadott érték 26 százalék. Az értékesítés több mint kétharmada külföldön talál vevőre, ennek 90 százaléka az EU-ban. Az unió jelenleg a vállalat “nagyon aktív” felvevőpiaca, bár itt is az a törekvés, hogy a keleti kivitelt idővel növeljék. A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor nem tartja valószínűnek a keleti és a nyugati export közötti arányok változását.
Az elektronikai óriás Philips több gyára jelenleg is vámszabad területen működik. Mint Willem J. van der Vegt, a Philips Magyarország Kft. elnök-vezérigazgatója kifejtette, bár ez a működési forma a kezdeti beruházások esetében hatásos volt, mára azonban már más, szélesebb összefüggésekben vizsgálandó. Attól függően, hogy egy cég hol kívánja értékesíteni termékeit, előfordulhat, hogy több hátránnyal jár, mint előnnyel. Az elnök-vezérigazgató szerint a magyar kormány időközben rugalmasabbá alakította át a vámszabad területek rendszerét. A vállalat exportja tavaly több száz százalékkal nőtt, de az itteni eladások is jelentősen emelkedtek. Kedvező fejlemény még, hogy a hazai beszállítók száma is növekedésnek indult. A videorekordereket, és tv-video kombi-készülékeket gyártó székesfehérvári gyár, valamint a monitorokat előállító szombathelyi üzemük egész Európát ellátja termékeivel, így ezen áruk esetében Magyarország nemcsak regionális, de európai központnak is tekinthető.
Szintén vámszabad területen tevékenykedik a Nokia pécsi gyára. Kari Kiiskinen ügyvezető igazgatónak azonban nincs rossz véleménye e működési formáról. A cégnél mintegy 10 százalékra rúg a hazai beszállítói részarány, termékeik ugyanakkor teljes mértékben külföldön találnak vevőre. A kivitel körülbelül fele az unióba, fele pedig az Egyesült Államokba irányul. A vezérigazgató a befektetői környezetet kedvezőnek ítélte. A hatékony működést jótékonyan befolyásolja a Pécs városától kapott hároméves helyi adókedvezmény is.
A Nokia nemcsak gyártó, de kutató-fejlesztő bázist is létrehozott hazánkban. A budapesti laboratóriumba az esztendő végéig 100, a 2000. év végéig pedig 550 szoftvermérnököt vesznek fel, akik közül átmenetileg 25-30 jön majd Finnországból. Az önálló jogalanyként működő Nokia kutatási részleg vezetője elmondta: ez a bázisuk a második legjelentősebb Európában. Az öreg kontinensen összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak ezen a területen.
A multinacionális cégek hazai kutatási tevékenységének több sikertörténetét is számon tartják. A Nokián kívül a jó példák közé sorolható a már említett Knorr-Bremse, az GE Lighting Tungsram vagy éppen a svéd Ericsson. A Tungsram K+F-je Európa első kutatóintézetére, az 1921-ben alapított Bródy Imre Kutatóközpontra épül. 1992-ben a GE keretén belül megindult ennek a tevékenységnek a továbbfejlesztése is, amelynek részeként négy, a világítástechnikai ipar számára kulcsfontosságú kutatási területre koncentrálódnak a honi erőforrások: üveg-, volfrám- és foszfor anyagkutatásra, valamint a kisülés-fizikai és matematikai modellezésre. A fényforráskutatás így tovább fejlődhet hazánkban egy üzleti világbirodalom részeként. A vállalatnál úgy vélik: sikeresen hajtották végre a hazai beszállítók növelését célzó programot is. Ennek folyományaként az itthon előállított termékekhez szükséges alapanyagok, szolgáltatások és beruházások 50-60 százaléka belföldről származik.
A svéd Ericsson két éve felállított szoftverfejlesztő és -kutató részlege 140 embert foglalkoztat. A cégnek Európában több helyen van kutatóközpontja, a régióban hazánkon kívül még Horvátországban. Mint Korossy Gábortól, a K+F-részleg vezetőjétől megtudtuk, a vállalat által fejlesztett szoftvereket nem elsősorban a magyar piacon értékesítik (az itthoni eladás mindössze 5 százalékot tesz ki); a több mint egymilliárd forintra rúgó értékesítés szinte teljesen visszaáramlik az északi országba. A svéd fővárosban hozták ugyanis azt a döntést, hogy a hazai gyártóbázist részben leépítik. Pontosabban: az egyre divatosabb out-sourcing révén egy másik itteni külföldi cégbe telepítik át.
