Kovács László külügyminiszter előterjesztésével ismerkedtek a múlt héten az Országgyűlés európai integrációs bizottságának tagjai. A hírek szerint a kormány ezzel a lépéssel kívánt eleget tenni azoknak az ellenzéki képviselőktől származó igényeknek, amelyek a tárgyalási stratégia ügyében országgyűlési felhatalmazást szorgalmaztak. Jelenleg úgy fest, hogy a kabinet saját hatáskörben dönt e stratégiáról – az tehát teljes terjedelmében nem kerül az Országgyűlés plenáris ülése elé. Az előterjesztés négy részből áll. Az első az alaptéziseket ismerteti, s általánosságban meghatározza hazánk csatlakozással elérendő céljait. A második fejezet – a 27 tárcaközi bizottság anyagaira alapozva – a belső piaci joganyag egyes területeit veszi górcső alá. A harmadik rész a derogációs igényeket gyűjti csokorba, míg a negyedik a külügyminiszter március 31-i beszédét tartalmazza. Az első két részt már látta a kormány, míg a második két fejezet a közeli hetekben kerül napirendre.
A tárcaközi bizottságok és a szakértői háttéranyagok alapján már körvonalazódik: a mezőgazdaság, a közlekedés és a környezetvédelem területén lehet a legkeményebb alkukra számítani. Az agrártárca 71, a közlekedési 27, míg a környezetvédelmi 24 átmeneti felmentésre (derogációra) tart igényt. Önmagában ezen kérelmek mennyisége persze nem sokat mond; a kérdés inkább az, hogy azokat mennyire jelentős területen akarják érvényesíteni. Értesüléseink szerint a kormányzat még a tárgyalások megkezdése előtt véglegesíti a derogációk listáját, amely inkább “befelé” nyújt majd eligazodást a tárgyalási stratégiát illetően. Az egyeztetések ugyanis a magyar joganyag átvilágításával kezdődnek; az érdemi kérdések vitája valószínűleg csak az év vége felé, vagy jövőre kerül terítékre. A jelenleg nagy számú – egyes források szerint több mint kétszázra rúgó – derogációs igény a tárgyalások első szakasza után persze csökkenhet, amennyiben bizonyos igényekről kiderül, hogy megalapozatlanok.
Az EU-tagállamok – főként Nagy-Britannia és Ausztria – részéről felmerült, hogy már az első szakaszban érdemi kérdések kerüljenek elő. Ennek azonban kicsi az esélye, hiszen a bizottsági szakemberek a közösségi joganyag ismertetésének szánnak fontosabb szerepet. A tárgyalásokra egyébként a hat “első körös” csatlakozásra pályázó országot átfogó kormányközi konferencia keretében kerül sor. Az Európai Bizottság az unió részéről előkészíti majd a fordulókat, míg azokat hivatalosan a Miniszterek Tanácsa, tehát a tagországok kormányzati képviselőiből összeálló testület irányítja. Brüsszelben Nikolaus van der Paas – Jacques Santer bizottsági elnök szóvivője – kapott megbízást a keleti bővítést előkészítő egyeztetések koordinálására. A német állampolgárságú köztisztviselőnek már van efféle gyakorlata, hiszen ő irányította a Svédországgal folytatott eszmecseréket is.
