Az Ikarus, a Videoton és a Műszertechnika menedzsmentjét összefogó MT-Liz Kft.-vel olyan szerződést kíván kötni az ÁPV Rt., amelynek értelmében a jövőbeni tulajdonosok a buszgyár 8 milliárd forintos adósságának 60 százalékát – egy konzorciális hitel segítségével – készpénzben tennék le, a fennmaradó részt pedig részletekben fizetnék. Széles Gábor sajtótájékoztatóján közölte: mivel a Pénzügyminisztériummal már megegyeztek, a vagyonkezelővel tulajdonképpen már csak a technikai részleteket kell tisztázni. Ehhez Széles szerint néhány nap is elegendő, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy akár a kitűzött határidő előtt szerződést kössenek.
Érdekes módon, az ÁPV Rt.-nek a Széles-féle tájékoztatót néhány órával megelőző közleményében még az állt, hogy ha az adásvételi tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy a Befektetési Szövetség nevű konzorciummal (a legutóbbi, sikertelenül zárult tender második helyezettjével) folytatják a megbeszéléseket. Úgy tűnik azonban, hogy az Ikarus-elnök vezette csoport tagjainak semmi okuk az aggodalomra, hiszen eddig minden az ő elképzeléseikkel összhangban alakult.
Széles Gábor elmondta, hogy az Ikarusnál – a Videotonhoz hasonlóan – holdingot hoznak majd létre, s ebbe koncentrálják a cég vagyonát. Az adósságot – amelyből a részvények 31,7 százalékát kezében tartó orosz tulajdonos, az Atex nem kér – az MT-Liz Kft. vállalja magára. A tájékoztatón jelen lévő Gajrat Rahimbajev Atex-vezérigazgató egyébiránt kifejtette: cége teljesen egyetért Széles üzleti stratégiájával, amely az orosz piaci eladások növelését, a gyártási és termékpaletta szélesítését, valamint a külföldi befektetők bevonását célozza.
Az Ikarus elnöke által felvázolt perspektíva szerint a busztermelés a következő esztendőkben elérheti a 6 ezres darabszámot is. Ennek fele az Ikarus, másik fele más gyártók márkanevét viseli majd. A vállalatcsoportnak a jövőben teherautók és személygépkocsi-alkatrészek előállításával is foglalkoznia kell. Ehhez keresnek most külföldi befektetőket. Az Ikarus-holding a Videotonéhoz hasonló független tagvállalatokból áll majd. Utóbbinál ugyan időközben teljesen megszűnt a márkanevet viselő televízió-gyártás, ám a betelepülő kisebb-nagyobb cégek fejlett technikára épülő bedolgozói és összeszerelői munkát hoztak Székesfehérvárra. Mindez összhangban van Széles egy tavaly év végi háttérbeszélgetésen tett kijelentésével, miszerint az Ikarusnak is akkor van jövője, ha a busz már csak mellékterméke lesz a cégnek.
Az orosz piac – amelyre összpontosítani kíván a járműgyártó – a fizetőképességet illetően nem sokat változott az elmúlt másfél évben, amióta Széles Gábor az Ikarus elnöke. A termelés és értékesítés megkétszerezését ezért főként az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib), valamint a kereskedelmi bankok közreműködésével sikerült elérni. Az Eximbank 1996-tól napjainkig összesen 76 millió dollár és 11 millió márka értékű vevő- és országkockázatot vállalt át a buszgyártótól. A Mehib eközben 174 millió dollár értékű busz export-ellenértékének kifizetését biztosítja, amelyet a kereskedelmi bankok finanszíroztak meg.
Az Ikarus budapesti gyára a kilencvenes évek elején. Régóta várják az új sofőrt
