Pécs városfejlesztési koncepciójának egyik leglényegesebb eleme a közlekedés fejlesztése. Nem véletlen, hiszen míg évszázadokig a város a legdinamikusabban fejlődött a régióban, addig – mondta el Zalay Buda, a helyi Városfejlesztési Iroda vezetője – az utóbbi időben, a nehézkes megközelíthetőség miatt gyakorlatilag kimaradt a nagy külföldi befektetők letelepítési hullámaiból. A rendszerváltást követően megszűnt a szén- és az uránbánya, helyébe azonban nem lépett hasonló termelő bázis. Az elmúlt 7 évben csupán a Hantarex nevű olasz céget tudták megnyerni, amelynek anyavállalata viszont néhány éven belül tönkrement. A helyet a Nokia foglalta el, s példáján felbuzdulva később kifejezte letelepedési szándékát az Elkotech nevű elektronikai vállalat is. Rajtuk – és néhány kereskedelmi multin – kívül azonban minden igyekezet ellenére sem érkezett külföldi befektetés a mediterrán városba.
Szeged helyzetét Nagypál Miklós, a helyi Műszaki Iroda vezetője hasonlóan látja. Hiába a képzett munkaerő, nem lehet vonzó a város, ha csúcsidőben három óra kell a főváros megközelítéséhez. S bár itt Pécshez képest több külföldi cég telepedett le, a befektetők a nehézkes közlekedés miatt sok panaszt intéznek a városatyákhoz. Közútfejlesztési tervek ugyan léteznek, pénz híján azonban a szegedieknek még sokáig tűrniük kell a Balkán felé tóduló autóstömeget. Nagypál Miklós szerint a légszennyezés a város több csomópontján is 20-30 százalékkal meghaladja a megengedett szintet. Ezzel szemben a kitűnően megközelíthető Győr ipari parkja hamarosan megtelik: Pénzes Péter tanácsos szerint a város vezetőinek immár a bővítés lehetőségein kell gondolkozniuk.
A megközelíthetetlenség miatt hátrányos helyzetbe került városok névsorát hosszan lehetne sorolni. Az mindenesetre biztató, hogy a kormány a következő tíz évben százmilliárdos összeggel támogatja az autópályák építését és felújítását. A központi költségvetés 24 milliárd, az Útalap pedig 210 milliárd forintot áldoz az áldatlan állapotok felszámolására. A program során a tervek szerint évente 32-35 milliárdos összegből 50 kilométer autópálya épül majd.
Ez már csak azért is fontos, mert a 10 európai „folyosó” közül 4 Magyarországon halad át, s ezek kiépítésének költsége meghaladja a 300 milliárd forintot. Az elképzelés szerint az M3-as az ukrán, az M5-ös a román, az M7-es pedig a horvát határig húzódik majd.
A kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás keltette igények szerint készítette el grandiózus terveit: 32 éven belül ugyanis 3200 kilométernyi gyorsforgalmi utat – ezen belül több száz kilométer autópályát – „illene” megépíteni.
Az igényekhez mérten – egy tavalyi kormányhatározat szerint – a kabinet megnövelte anyagi szerepvállalását, amely egyes esetekben akár a költségek felét is kiteheti. Így talán még inkább érdekeltté tehetők a befektetők. Ezzel párhuzamosan nőtt az Útalap forrása is. Ettől az évtől kezdve – az eddigi fix helyett – negyedévente kiigazított növekvő összeget kell fizetniük az úthasználóknak. Az első negyedévben – az üzemanyag literjeibe belekalkulálva – ez 21 forintot tesz ki. (Ez csak az inflációnak megfelelő összeggel emelkedhet.) Így az Útalap éves bevétele a tavalyi 62 milliárd forint helyett az idén várhatóan 80 milliárd körül alakul: a forrásbővülés teszi lehetővé azt, hogy az állam a 10 éves autópálya-fejlesztési terv első 2 évét máris finanszírozni tudja.
Az idén pályázat útján 40-nél több település részesül az Útalapból. Az önkormányzatok 250 millió forintot vehettek igénybe a közútjaik építési és fenntartási munkáinak elvégzésére (ez a pénz közvetve többmilliárdos beruházásokat is lehetővé tesz). A főváros az idén 13 milliárdot fordít a közlekedés fejlesztésére. Folytatódik például az Etele tér rendezése: mint Csordás Mihálytól, a fővárosi közlekedési ügyosztály helyettes vezetőjétől megtudtuk, a 3 éves projekt összesen 3,4 milliárd forintba kerül, s ebből 1998-ban 1,56 milliárdot használnak fel. A főváros és a közlekedési tárca közel egymilliárdos ráfordítással egy-egy sávval kiszélesíti a Ferihegy I. repülőtér és a városhatár közötti útszakaszt. A BKV-val közös, 700 millió forintos invesztíció révén pedig a 14-es villamos végállomása Káposztásmegyerre kerül. Csordás megerősítette: az idén folytatódik az M0-ás autóút építése is, amely közel 23 milliárd forintba kerül.
